Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
84 dóan metamorf ásvány- és kőzettörmelékek), ami a helyi folyóvízi agyagos-kőzetlisztes és csillámos üledék felhasználását jelzi. A kerámia szövete azonban minden korábbinál finomabb szemcsés, ez alapján gondosan előkészített, iszapolt anyag alkalmazására következtettem. A kiégetés körülményei átlagosnak mondhatók. Az edény felületkezelésének tanulmányozása során egy rendkívül finomszemcsés, nagy tisztaságú agyagréteget figyeltem meg a kerámián. Ennek az agyagrétegnek a vastagsága nem haladja meg a 25 pm-t, amely arra utal, hogy minimális mennyiségű finom agyagos szuszpenzió került a kerámia felületére. Nem feltétlenül jelent ennek az agyagrétegnek a jelenléte azonban olyan bevonatképzést, amely során az edényt bemártották egy híg agyagos keverékbe, vagy azt valamilyen eszköz (például ecset) segítségével juttatták fel a felületre. Lehetséges, hogy ez a tömött agyagréteg csupán a bőrkeményre szárított, azonban kis léptékben még képlékenyen viselkedő anyag felületén végzett polírozás tömörítő hatásának eredménye. Ami bizonyos, hogy a polírozás végeztével egy fényes és tömött felületet nyertek. A Borsodról előkerült nagy méretű tárolóedény, a pithosz (HÓM ltsz. 93.8.2.) mikroszkópos vizsgálata szintén helyi folyóvízi agyagos-homokos és csillámos üledék nyersanyagként való használatát jelzi, azonban a kerámia szöveti megjelenése arra utal, hogy a kiinduló üledéket helyi folyóvízi homokkal soványították. Az edény kiégetése a borsodi 1. petrográfiai csoport példányaira jellemző hőmérsékletnél kissé magasabb hőfokon történhetett. Egy köpülőedény (HÓM ltsz. 96.1.11.) esetében, amely szintén borsodi lelet, felmerült a nem közvetlenül helyből származás lehetősége, mivel a mikroszkópos petrográfiai vizsgálatok a nem plasztikus elegyrészek ásványos összetételében nagyobb változatosságot mutatattak ki az átlagosnál (metamorf kőzettörmelékek mellett, homokkő és granitoid magmás kőzetek töredékei is jelentősek). Mivel az „újonnan megjelent” kőzettörmelékek a környék földtani felépítésétől nem térnek el, ezért azt állapíthatjuk meg, hogy az átlagos helyi üledéknél változatosabb összetételű, de nem távoli agyagos-homokos és csillámos üledék nyersanyagként való hasznosítása történhetett. A kerámia szöveti megjelenése alapján folyóvízi homokkal történő soványítás feltehető. A kiégetés körülményei átlagosnak, az I. petrográfiai csoport példányaira jellemzőnek mondhatók. A régészeti szempontból egyedi edények korlátozott részén elvégzett kémiai összetétel vizsgálatok azt igazolták, hogy fő- és nyomelem koncentrációik hasonlóak a borsodi átlagos főzőfazekakéhoz, illetve a helyi nyersanyagokéhoz. Ez a tény a különleges formai megjelenésű edények helyi eredetét támasztja alá. 11.3.2.4.8. Az orsógombok vizsgálata 11.3.2.4.8.1. Vizsgálati eredmények A borsodi leletanyagból két darab orsógombot (HÓM ltsz. 92.59.1-5., 96.1.126.) (83. kép) választottunk ki petrográfiai vizsgálatra annak érdekében, hogy a kis méretű, a mindennapi házimunka eszközeként szereplő és ezért valószínűleg helyben, helyi nyersanyagból készült kerámiatárgyakat vizsgáljunk. Mindkét töredék középbama, optikailag izotróp vagy gyengén anizotrop, homogén, csillámos, kőzetlisztes agyag alapanyagú. A kőzetliszt-finomszemcsés homokszemcseméretet elérő nem plasztikus elegyrészek mono- és polikvarc, káliföldpát és plagioklász, illetve muszkovit csillám és jelentékeny mennyiségű turmalin ORSÓGOMB 92.59.1-5. ORSÓGOMB 96.1.126. 83. kép. A borsodi, 10. századi kerámia leletegyüttesből archeometriai vizsgálatra kiválasztott orsógombok (a vonalas méretarány a makroszkópos fotókon 1 cm, a mikroszkópos fotókon 250 pm)
