Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
69 IV 92.24.5. IV 92.24.69. IV 92.27.5. (IV égett) 92.24.46. 69. kép. A borsodi, 10. századi kerámia leletegyüttes archeometriai vizsgálatra kiválasztott töredékeinek petrográfiai alapú anyagcsoportjai: IV. csoport (a vonalas méretarány a makroszkópos fotókon 1 cm, a mikroszkópos fotókon 250 pm) A ~3 tf%-nyi agyagos kőzettörmelékek általában közepes méretűek (150-250 pm), legfőbb megjelenési formái - hasonlóan az I. típusban előfordulókhoz - a plasztikus agyaglepények és a diffúz szegélyű foltok. Megjelenésük alapján a Whitbread-féle osztályozási rendszerben307 is agyagos kőzettörmeléknek minősülnek. A káliföldpát változó mértékben átalakult (szericitesedő) vagy üde, kevéssé koptatott, táblás kristályokat alkot. A plagioklász igen alárendelt, közepes méretű (100-150 pm) kristályai általában ikerlemezesek. A szemcsék általában mérsékelten koptatottak. Mindkét foldpát típus 0,5 tf% alatti mennyiségben jelenik meg. Az akcesszóriák jellemzően nagyon alárendelten jelennek meg (turmalin, cirkon) ezekben a mintákban. A kerámiatöredékek alapanyaga vékonycsiszolatban 1 nikollal sárgásbarna, színsávos. Keresztezett nikolokkal az alapanyag erősebben anizotrop sárgásbarna (nem karbonátos), esetenként gyenge, foltos inhomogenitás is megfigyelhető. Az edények alapanyagába léces, lemezes megjelenésű csillámok ágyazódnak. A csoportba tartozó kerámiák gyengén osztályozottak és két maximumos a szemcseméret-eloszlásuk, tehát hi-307 Whitbread 1986. átuszos szövetűek. A kisebb szemcsék esetében a szemcseméret átlag 80-250 pm, míg a nagyobb szemcséknél 400-750 pm, a 250 és 400 pm közötti tartományban a szemcsegyakoriság lecsökken (65. kép). A törmelékes szemcsék a legtöbb esetben közepesen koptatottak. A kerámiák általában közepesen porózusak (a pórusok térfogatszázalékos részesedése átlagosan 4,1 tf% (4,0- 4,2 tf%), az enyhén nyúlt pórusok (100-200 pm) homogén módon oszlanak el. A főzőfazekak IV. anyagtípusába 4 db töredék tartozik (a 92.24.46. minta makroszkóposán égettnek tűnik, azonban mikroszkópos léptékű szöveti vizsgálata nem mutatott ki elváltozást) (69. kép). A mintákban jelentős mennyiségű (~28,0 tf%) nem plasztikus törmelékes elegyrész fordul elő. Ennek a mintacsoportnak az elkülönitő bélyege az, hogy nagy mennyiségű tufa eredetű ásvány- és kőzettörmeléket tartalmaz. A nem plasztikus elegyrészeknek jelentős hányadát (~30 tf%) a monokristályos kvarcszemcsék képezik, amelyek elsősorban normál kioltásúak (hullámos kioltású szemcsék ritkák). Méretük általában 50-150 pm-es, leggyakrabban szögletesek a szemcsék. A szintén domináns (~20 tf%) plagioklász üde, viszonylag nagy méretű (100—250 pm) kristályai általá-
