Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
70 ban ikerlemezesek, esetenként zónásak is. A szemcsék általában mérsékelten koptatottak, helyenként határozottan szögletesek. Az alárendelt mennyiségű (~5 tf%) káliföldpát változó mértékben átalakult (szericitesedő) vagy üde, kevéssé koptatott, szögletes kristályok formájában jelenik meg. Szintén alárendelt (~6 tf%) a polikvarc mennyisége, amely csak kisebb (<100 pm) szemcsék formájában jelenik meg. A muszkovit csillám erősen alárendelt mennyiségű (<0,3 tf%). A leggyakoribb (~30 tf%) kőzettörmelékek a vulkáni törmelékes kőzetszemcsék, amelyek porózus horzsakő vagy jellegzetes (csont) alakú kőzetüvegszilánkok formájában jelennek meg. A vulkáni kőzettörmelékek izotróp kőzetüvegből és benne „úszó” aprókristályos plagioklászlécekből állnak. A metamorf kőzettörmelékek erősen alárendeltek. Ritka szemcséik uralkodóan hullámos kioltású kvarcból és alárendelten csillámból (muszkovitból-szericitből) állnak, szövetük irányítatlan. Az akcesszóriák, azaz a nagyon kis térfogat százalékos mennyiségben megjelenő szemcsék közt a turmalin fordul elő. A kerámiatöredékek alapanyaga vékonycsiszolatban 1 nikollal közép-sötétbarna, színsávos. Keresztezett nikolokkal az alapanyag egészen sötét, szinte teljes mértékben izotróp vagy nagyon gyengén anizotrop. Az edények anyagában nem fedezhető fel irányítottság. A csoportba tartozó kerámiák gyengén osztályozottak, hiátuszos szövetűek és szemcseméret-eloszlásuk az I-На altípushoz hasonló (65. kép). A törmelékes elegyrészek a legtöbb esetben szögletesek vagy gyengén koptatottak. A kerámiák általában közepesen porózusak (a pórusok térfogat százalékos részesedése átlagosan 6,5 tf%). II.3.2.4.2. Az összehasonlító üledékminták mikroszkópos petrográfiai vizsgálatának eredményei A BORSOD-H jelű folyami homok (a Bódva medréből) a mikroszkópos vizsgálat szerint egy viszonylag rosszul osztályozott homokos üledék (agyagtól a durvaszemcsés homokig), amelyben közepesen-jól koptatott szemcsék találhatók. A törmelékszemcsék uralkodó kőzetösszetétele polikvarc-fillit-homokkő, illetve nagy méretű, de önálló hullámos kioltású kvarc és töredezett csillám ásványszemcsék. Az akcesszóriák között turmalin, cirkon és gránát fordulnak elő. A borsodi lelőhelytől megközelítőleg 1 km távolságban mélyült, (BD1 és BD2 jelű) kézi talaj fúrásokból - különböző mélységközökből - kijelölt minták petrográfiai vizsgálata azt mutatta, hogy a két fúrás kismértékben eltérő anyagot mintázott meg, azonban a fúrások rétegsorán belül viszonylag homogén talajos-üledékes összlet található. A BD1 fúrásból kiválasztott üledékek (BD1-05, -12, -17) középszemcsés, tömött, viszonylag nagy plaszticitású, csillámos agyagos talajminták. A hiátuszos szövetű, közepesen osztályozott üledékekben az uralkodó ásvány- és kőzetszemcsék a hullámos kioltású mono- és polikvarc, üde poliszintetikus ikres plagioklász, csillámos kvarcit és akcesszóriaként turmalin, cirkon. Alárendelten káliföldpát, limonitos agyagos kőzettörmelékek és tufás kőzet eredetű kőzetüveg szilánkok jelennek meg. A BD2 fúrásból kiválasztott üledékek (BD2-03, -07, -09) középszemcsés, viszonylag nagy plaszticitású, csillámos agyagos talajminták. A hiátuszos szövetű, közepesen osztályozott üledékekben a vulkáni törmelékes (azaz tufás) eredetű ásvány- és kőzetszemcsék válnak uralkodóvá. Leggyakoribbak az üde poliszintetikus ikres plagioklász, a kőzetüvegszilánkok, a horzsakőtörmelékek és a vulkáni kőzettörmelékek. Kisebb mennyiségben jelenik meg a hullámos kioltású mono- és polikvarc, csillámos kvarcit, limonitos agyagos kőzettörmelék és akcesszóriaként turmalin, cirkon. A törmelékszemcsék szögletesek-gyengén koptatottak. II.3.2.4.3. A főzőfazekak és az üledékek ásványtani vizsgálatának eredményei A borsodi kerámiák műszeres ásványtani vizsgálata a következőkben foglalható össze. A 70. képen látható diffraktogramok a borsodi kerámiák 4 jellegzetes anyagcsoportjának példányairól készültek. Lényeges információ az ábrán a görbék hasonló lefutása, amely a különböző minták hasonló ásványos összetételét, illetve az agyagásvány fázisok hasonló szerkezetét és kristályosságát bizonyítja. Mind a négy anyagcsoportban közös, hogy a fő alkotók a kvarc, a 10 Á-ös rétegszilikát (illit-szericit) és a változatos összetételű földpátok (kálifoldpáttól a plagioklászig). Eltérést egyrészt a III. anyagcsoport (mészkő eredetű) domináns kalcittartalmában, másrészt a IV. anyagcsoport lecsökkent csillámtartalmában észlelünk. Ezek a tények azonban már a mikroszkópos vizsgálatoknál is világossá váltak. A III. anyagcsoport esetében egyértelműen kimutatható, hogy a kerámia kiégetési hőmérséklete nem haladta meg tartósan a 750 °C-ot, mivel a karbonát kistályszerkezete nem sérült. Emellett ezen minta rétegszilikát ásványa hasonló kristályosodottsági fokú, mint az I. és II. anyagcsoport mintáié. Ez alapján - bár jelentős bizonytalansággal - az feltételezhető, hogy az agyagos alkotója a legtöbb kerámiának is azonos eredetű volt, illetve hasonló égetési folyamaton eshetett át, mint a III. anyagcsoport példányai. Mindezek alapján a < 750 °C-os kiégetési hőmérséklet nagy óvatossággal, de általánosítható a teljes vizsgált kerámia-leletegyüttesre. A lelőhelyről gyűjtött természetes üledékminták (BORSOD-N YA, BORSOD-EA, BORSOD-H, 2. táblázat) makroszkópos leírását követően a finomszemcsés agyagos mintákat (BORSOD-NYA, BORSOD-EA) műszeres
