Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
289 ban (Káma-vidék) lelt példányt is.1429 A 10-12. századra tesznek egy másik, Káma-vidéki,1430 valamint egy Bolgár városában talált csatot is.1431 A 11-12. századra datálnak további két, volgai bolgár területről, a Káma alsó folyása mellől előkerült darabot (Sztarokujbisevszkoje szeliscse, Izmerszkkoje szeliscse).1432 A 11-12. századra keltezik a gorodiscsei (Volga-KTaz’ma-vidék) kurgánban lelt példányt.1433 A 11-12. századra datálják a kulikovi (Torbejevszki kerület, Mordvin föld) sírból előkerült példányt.1434 A 11-13. századra tehető a S’as’ folyó teraszán fekvő Krasznaja Zarja-i (Ladoga-vidék) temető 7. kurgánjában talált csat.1435 10. századra keltezik a porosz területen, a volnojei (Kalinyingrad környéke) kurgánban lelt példányt.1436 Ugyanezen a területen, 10-11. századi temetőből került elő a muromszkojei (Kalinyingrad környéke) csat.1437 1 1-12. századi kurgán temetőben látott napvilágot a viszokinói (Kalinyingrad környéke) példány.1438 A nyikitszkojei (Domodedovo körzetében) kurgánból előkerült csat korát nem határozták meg.1439 A 11-12. századra keltezhető a szmolenszki kurgánban lelt példány is.1440A 11. század második felére datálja a korjakovói (Kosztroma mellett) kurgán csatját a vele együtt előkerült, az 1068-1090 közötti időből származó két nyugat európai érem.1441 All. század második felére keltezi a sarkeli darabot a vele egy sírban lelt, 1055-re meghatározható két bizánci érem.1442 A 10- 11. századra teszik a Fekete tenger északkeleti mellékén lévő semdolinai 3. sz. kurgánból előkerült bronzcsatot, amelynek alakja ugyanolyan, mint a többié, niellódiszítése azonban hiányzik.1443 A mai Ukrajna területén all. századra datálnak egy, a Desna felső folyása mentén napvilágot látott csatot.1444 A 10-12. századra kelteznek egy Kijev környéki kurgánban lelt darabot1445 és a 11-13. századra egy Kijev belterületén előkerült csatot.1446 A 10-11. századra teszik a Gorodecben (Luck mellett) napvilágot látott példányt.1447 A 11-12. századra datálják a gródkai (Luck mellett), valamint a zapitovi (Lvov mellett)1448 csatot. A 11-12. szá1429 Szpicün 1902, 38, XXXIX. tábla 19. 1430 Szmimov 1952, 189-190, 204. Lili. tábla 3. 1431 Fedorov-Davidov-Khlednyikova-Khakimzjanov 1996, 66. kép 3. 1432 Kazakov 1991, 127, 43. kép 6-7. 1433 Szedov 1982, 190, 192, LX. tábla 11. 1434 Alikova 1948, 283-284, 5. kép 1. 1435 Ravdonyikasz 1934, 39, 41, XIII. tábla 14. 1436 Szedov 1987, 421, 447, CXXVIII. tábla 16. 1437 Kulakov 1990, 26, 72-73, 14. kép 6. 1438 Jusko 1974, 55, 17. kép 19. 1439 Rozenfeld 1966, 204, 1. kép 4. 1440 Alikova 1948, 283. 1441 Ravgyina 1988, 77, 6. kép 9. 1442 Artamonova 1963, 80, 114, 47. kép 10. 1443 Makarova-Pletnyeva 2003, 98, tábla 41. 1444 Boulitchov 1900, XXVIII. tábla 4. 1445 Ruszanova 1966, 21. tábla 10. 1446 Goncsarov 1957, 125, 4. kép 7. 1447 Niederle 1913,567, XXVII. tábla 3, Niederle 1931, 174, 77. kép 15. 1448 Rajewski 1937-1939, 69. zadra keltezik a plisznyeszki (Lvov közelében) földvárban előkerült csatot.1449 A 11-13. századra datálják a Rósz folyó melletti Jurjev városban, egy gabonásveremben lelt példányt, amelynek a borsodihoz hasonlóan vasból volt a pecke.1450 A 12. századra tehető a potoki (Rósz folyó vidéke) kurgánban előkerült darab is.1451 All. századra keltezik a Smela környékéről,1452 a Dnyeper torkolatvidékéről, a dinjavai földvárból (Poltavai kormányzóság), valamint a Kanevben napvilágot látott példányokat.1453 10-11. századinak tartják a Dnyeper-Szula összefolyásánál emelt voinyi1454 földvárból, valamint a Kherszonból előkerült két darabot.1455 All. századra tehető a Tauriaban lelt csat.1456 All. századra keltezik a Dnyeper és a Bug torkolata között fekvő berezanyi félszigeten napvilágot látott példányt, amelynek szintén vaspecke van.1457 Ugyancsak 11. századinak tartják a mai Románia területéről, Dinogetiából előkerült két példányt, amelyek közül az egyik, egyedülálló módon vasból készült.1458 Ez utóbbin nincs niellódíszítés. A 13. század első felére datálták az a csatot, amely Bulgáriában, Ras (Növi Pazar vidéke) erődítményében került elő.1459 A fentieken kívül további 7 ismeretlen lelőhelyről származó darabot említ Cleve, amelyeket oroszországi, ukrajnai múzeumokban őriztek, illetőleg a Helsinki Múzeum fotóarchívumában szerepeltek.1460 A vizsgált csatok túlnyomó többsége bronzból öntött, egy ezüstből (Strzemieszyce Wielkie) és egy vasból készült darabról van tudomásom (Dinogetia). Egy bronz- (Semdolina) és a vascsatról (Dinogetia) hiányzik a niellódíszítés, egy esetben pedig aranyozás helyettesítette azt (Brzesc Kujawski). A csatok legtöbbjének nincs pecke, négy esetben azonban (Samborzec, Maslowice, Jurjev, Berezan), akárcsak a 67. sír csatjáénak, vasból készült. A borsodi példányon eredetileg is vaspecek lehetett, semmi jel sem utal arra, hogy másodlagosan került volna a bronzcsatra. Valószínű tehát, hogy bronz- és vaspecekkel egyaránt készítették őket. A csatok mind kis méretűek, előfordulnak azonban közöttük szélesebb, 1449 Kucsera 1962, 41, 17. kép 11, Dovzsenok-Kucsera-Szmilenko 1975,366, 89. kép 1. 1450 Orlov-Mocja-Pokasz 1985, 37, 8. kép 1451 Pletnyeva 1973, 19, 46, 33. tábla 6. 1452 Bobrinszkij 1884-1901, III. V. tábla 13-14. 1453 Cleve 1929, 260-261. 1454 Jakobszon 1959, 276, Németh 1975, 18. 1455 Jakobszon 1959, 276, 139. kép, 23, Révész 1989, 531, Makarova- Pletnyeva 2003, 37. tábla 71. 1456 Cleve 1929, 260-261. Tauria Oroszország egyik volt kormányzósága, amely magába foglalta a Krím félszigetet, és a közeli szárazföld egy részét is. Ez utóbbi 1921 után Zaporos ukrajnai tartomány részévé vált. Vö.: Révai Nagy Lexikona XVIII. kötet, 26. Budapest, 1925. Cleve közleményéből nem derül ki, hogy a szóban forgó csatot a Krím félszigeten, vagy a szárazföldén találták-e. 1457 Cleve 1929, 254, 4. kép 1458 Stefan-Bamea-Comsa-Comsa 1967,298, 173. kép 18-19. 1459 Popovic 1999, 348, 212. kép 4. 1460 Cleve 1929, 260.
