Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
270 174. kép. A szenteltvíztartó Több esetben, például Zircen1291, Opusztaszeren1292, Szombathelyen,1293 Bényben (Bírta, Szlovákia)1294 éppen a feltárt templomok mérete alapján sejthető, hogy az adott település az eddig ismerteknél nagyobb szerepet játszhatott korai történelmünkben. Alaprajzát tekintve a bényi1295 áll legközelebb a Borsodon előkerült templomhoz. A fentiek értelmében valószínűnek látszik, hogy a borsodi vár belsejében napvilágot látott templom a megye egyházi vezetését ellátó esperes székhelye lehetett. Erre nemcsak helyzetéből, hanem az esperesi templomokkal egyező méreteiből is következtethetünk. Mordovin Maxim úgy véli, hogy súlyos anakronizmus az e várakban lelt templomokban esperesi székhelyeket keresni. Szerinte ugyanis az esperességek csak all. század végén, 11-12. század fordulóján alakultak ki, amelyet az is bizonyít, hogy az esperesek első említése Kálmán törvényeiben bukkan fel. A várakban feltárt templomokban inkább az ispáni lakhoz, esetleg királyi udvarházhoz tartozó várkápolnákat kell látnunk.1296 Ez a vélemény feltehetőleg Fügedi Erik mára már túlhaladott kutatásain alapul. Györffy György, Mezey László, Mályus Elemér vizsgálódási ugyanis kétségtenenné tették, hogy az esperesi intézmény gyökerei all. század elejére, Szent István korára nyúlnak vissza. Eredményeiket összefoglalva Kristó Gyula megállapította, hogy az ispáni vár templomának a papja fokozatosan kiemelkedett a vidék papjai 1291 Koppány 1972, 141-142. 1292 Horváth 1974-75, 364, Trogmayer-Zombori 1980, 14. 1293 Kiss-Tóth 1993, 189, 194, Kiss 2002, 61. 1294 Habostiak 1966b, 6-17, 9-10. kép, Kozák 1973, 193-196, 11. kép, Habostiak 1985, 180-181,256. Abényi várnak tulajdonított különleges szerepről fentebb már volt szó. 1295 Pomfyová-Samuel-Zazová 2013-1, 276, obr. 4. 1296 Mordovin 2010, 85, 97-98, Mordovin 2016a, 126, Mordovin 2016b, 783,787. 175. kép. A kőlap közül, és fennhatóságot gyakorolt a várkerület egyházai felett. Erre őt az jogosította föl, hogy egyháza a várkerületben a legrégebbi volt. Az 1067-es százdi alapítólevélben szereplő sacerdos parochyanus, „kerületi pap” már a későbbi főesperes történeti előképe lehetett. Az archipresbiteri, vagyis esperesi jogkör nem személyhez, hanem templomhoz kötött hatóságot jelentett. E templomok pedig az ispáni várakban helyezkedtek el.1297 Súlyos anakronizmusról tehát egyáltalán nem beszélhetünk, ha ezeket a templomokat esperesiekként határozzuk meg. Már csak azért sem, mert amint az már számos esetben bebizonyosodott, az okleveles források fennmaradása esetleges, az első említés pedig sok esetben jóval az adott település, vár, jelenség stb. tényleges keletkezése után történt.1298 Annak hogy e templomokat cseh és lengyel példák alapján várkápolnáknak tartsuk, nem sok alapja van. Márcsak azért sem, mert a cseh és lengyel egyházszervezet kialakulása különbözött a magyarétól.1299 1297 Kristó 1988, 214-217, Györffy 1977, 186, Koszta 2001, 71, 1298 Ha az első okleveles említést vennénk alapul, akkor a borsodi vár keletkezését nem tehetnénk 1184 elé, ami nyilvánvaló, hogy több mint egy évszázados tévedés lenne. Vö.: Pesty 1892, 44. 1299 Koszta 2001, 72, 73, Koszta 2012, 258, 260.
