Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
271 De ezt bizonyítja a templom körüli temető hiánya is. Az említett esperesi székhelyek mindegyike körül kisebb-nagyobb temetőrészletet tártak fel, ami valószínűvé tette, hogy ezek a templomok plébániai feladatokat is elláttak. Mindezideig tehát nem volt régészeti nyoma annak a feltételezésnek,1300 miszerint az egyházszervezés során az ispáni székhelyek mellett létrejött megyésegyházak, ecclesia parochialisok és a megyeszékhely lakóinak lelki gondozását ellátó ecclesia baptismalisok feladatköre elvált volna. Borsodon azonban ezt több adat is bizonyítja. Az esperesi templom mellett sikerült ugyanis feltárnunk egy másik templomot is, amelynek maradványaira a vár sáncain kívül bukkantunk rá. IV.2. A VÁRNÉPEK TEMPLOMA ÉS TEMETŐJE IV. 2.1. A templom A vár sáncától délnyugatra, 100 méterre elhelyezkedő kisebb dombon, egy mai formájában a 18. század végén épült templom áll. Arra, hogy e templomnak Árpád-kori előzménye is lehetett, már az 1926-os ásatás eredményei is utaltak.1301 Az általunk végzett feltárás pedig egyértelműen bebizonyította, hogy itt egy korai templom állt, amelynek részleteit a református templom tornyának északi oldalán láttak napvilágot. Elsőként egy 4x5 méteres területen meszes-habarcsos omladékot leltünk, amelyben több nagyobb, homokkőből faragott kváderkő is látszott. A mai torony közelében az omladékba beásva egy négyszögletes faoszlop maradványaira bukkantunk. Ettől két és fél méterre északkeletre egy kerek gödröt mélyítettek az omladékba, amelyben egy további négyszögletes cölöp famaradványai kerültek elő (176. kép). Az omladékon egy nagy méretű, nyéllapos, alján pajzs alakú rézveretes vaskés látott napvilágot (177. kép). Az omladékok lebontása után a mai templomfallal párhuzamosan, attól 40 cm távolságban egy 110 cm vastag, erősen sóderes habarcsba rakott kemény mészkövekből álló falszakaszt találtunk, amelynek külső szélén néhány homokkő kváder helyezkedett el. Bizonyos, hogy ez az egykori templom felmenő falához tartozott, mivel belső oldalán megtaláltuk a sértetlen vakolatát, valamint simított mészhabarcs padlóját, belsejében pedig ki tudtuk bontani az északnyugati sarkát is. A fal alapozását a mai felszíntől 238 cm mélységig tudtuk követni, itt azonban még nem ért véget. E fal északi oldalán egy másik, 50 cm széles falmaradvány is mutatkozott. Ennek északi szélét sóderes habarcsba rakott, szabályosan faragott homokkő kváderekből képezték ki, amelyek a vár belsejében előkerültekre emlékeztettek. Déli széle faragott kemény mészkőből állt. E falszakasznak csak legalsó kősorát ta-1300 Németh 1981, 58, Németh 1985, 111. ,301 Leszih 1927, 86-87. láltuk meg, amely a bolygatatlan altalajon feküdt. A két fal közötti 15 cm-es területen a bolygatatlan altalaj jelentkezett. Ez utóbbi falmaradvány eredetileg a templom burkolata, esetleg egy köpenyfal része lehetett. Ezt látszik igazolni az is, hogy azon a szinten helyezkedett el, ahonnan a templom felmenő fala indul (178. kép). Minthogy a templomnak csak csekély maradványait tártuk fel, sem alaprajzát, sem esetleges bővítését, átépítését nem tudtuk megállapítani. További sorsát az írásos forrásokban fellelhető meglehetősen szórványos adatok alapján követhetjük nyomon. A templom nem szerepel a pápai tizedjegyzékekben,1302 de egy ezekkel azonos korú forrásunkból tudjuk, hogy Szent Lőrinc mártír tiszteletére volt felszentelve.1303 Szent Lőrinc vértanú a Krisztus utáni 3. században élt, II. Sixtus pápa diakónusa volt. A számos Lőrinc nevű szent közül az ő tisztelete terjedt el legszélesebb körben. Ennek nyomai már a honfoglalás előtt fellelhetők Pannóniában. A salzburgi papság templomot építtetett itt a tiszteletére, és kápolnája állt a zalavári Szent Adorjántemplom mellett is. Ünnepe (augusztus 10.) szerepel a középkori naptárakban, megünneplését Szent László I. törvénykönyve 38. cikke kötelezővé tette, de számon tartották a középkori misekönyvek is. Magyarországon 28 olyan települést ismerünk, amely Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. Ezen felül több mint 30 helynévvé nem vált ilyen titulusú templomról van adatunk. A számos templomon kívül a vértanú eleven tiszteletére utal, hogy hazánkban nemcsak keresztnévként, hanem családnévként is elterjedt. Napjához több hiedelem is fűződik, amelyek mind naptári jellegűek.1304 Szent Lőrinc arcképe az egyetemes egyház tíz legnagyobb tiszteletnek örvendő szentje között látható a magyar koronázási paláston is.1305 A középkori magyarországi viszonyokat vizsgálva Kovács Béla megállapította, hogy a patrociniumkutatás elhanyagolt terület, az adatok teljes összegyűjtése nem történt meg, és a patrociniumokból levonható következtetések részletes elemzését sem végezték el. A 14. századig nézve a leggyakrabban védőszenté választott szentek neveit, kitűnt, hogy ebben a sorban Szent Lőrinc a 17. helyet foglalja el. Szent László törvénye nyomán all. században 24 kötelező ünnep volt Magyarországon. Az adatok azt bizonyítják, hogy bár elvileg a variációs lehetőség igen széles, a patrociniumokat a szentek viszonylag szűk köréből választották ki, és kiválasztásában elsődleges szerepe volt a Szent László által elrendelt kötelező ünnepeknek.1306 1302 Györffy 1963,1. 763. 1303 1334. Az oklevél külzetén: In Borsod erat ecclesia Sancti Laurentii Martyris. Magában az oklevélben többször említik a templomot és a hozzá tartozó temetőt is. Egri káptalan országos levéltára. Ac 320. Heves Megyei Levéltár MF. 6. tekercs, Györfíy 1963, 1. 762-763. Részletesen lásd: az 1272. jegyzetben. 1304 Bálint 1977, II. 168-171, Mező 1996, 145. 1305 Tóth 1996, 26. 1306 Kovács 1987b, 64-68, Kovács 1989-90, 411, 414, 416.
