Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
258 vár, így a borsodi feltárása is adatokat szolgáltatott. Bóna úgy vélte, egy ilyen gerendaszerkezetű fal a védekezésre alkalmatlan lett volna, mivel könnyen le lehetett volna dönteni, bontani, esetleg alágyújtani.1134 Csakhogy a sáncok nem palánkfalak voltak, amelyekkel esetleg mindezt meg lehetett tenni, hanem 10-20 méter, olykor még ennél is szélesebb földdel töltött faszerkezetek. Kizárt dolog, hogy ezeket meg lehetett volna mozdítani. Felgyújtani sem lehetett egyszerű. Valószínűleg azért sem, mert ahogyan említettük, a várak külső oldala tapasztott lehetett. A tapasztás azonban nem fedhette mindig és mindenhol a teljes faszerkezetet, hiszen több várban ezt meg tudták gyújtani, noha sehol sem égett le teljesen. Hogy a tűz „természetes” úton, azaz ostrom, vagy véletlen égés következtében, és nem mesterséges kiégetés során keletkezett, azt ugyancsak ásatás igazolta. A borsodi várfal egyes részein ugyanis látszott, hogy a tűz a külső oldalról terjedt, és csak egy bizonyos mélységig égette át a sáncot. De jól megfigyelhető volt ez például a sályi vár esetében is, ahol a tűz szintén a külső oldalról terjedt és a belső oldal érintetlen maradt.1135 Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az ispáni várak közül idáig a borsodiban sikerült legtisztábban megfigyelni e szerkezeti sajátságokat. Ennek köszönhető az a világos sáncrekonstrukció, amelyet Nováki Gyula publikált,1136 és amely a fenti gondolatokat ébresztette bennem.1137 Sajnálatos, hogy Bóna István nem értette meg ezt a rekonstrukciót, és így hevesen hangoztatott véleményével nyitott kapukat döngetett.1138 Ismeretes, hogy Györffy György véleménye szerint az ispáni várak közül több egy-egy nemzetségfő központjaként már a 10. században felépült. A borsodi földvár ásatása során azonban kitűnt, hogy bár a 10. században lakott volt a terület, ez nem vár, hanem nyíltszíni település volt. Kétségtelen tehát, hogy all. században épült ispáni várnak ezen a helyen egy 10. századi előkelő központja volt az előzménye. A két központ viszont csak 1134 Bóna 1998, 24. 1135 Gádor 1987, 249. Véleményem szerint ez a megfigyelés éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, mint aminek igazolására a szerző felhozta. A nem egységes sánckiégés ugyanis csak véletlenszerűen mehetett végbe. Ha tervszerűen égették volna ki, mi akadálya lett volna, hogy kívül-belül felgyújtsák a sáncot? A soproni sánc csaknem teljes keresztmetszetében átégett. Vita folyik azonban arról, hogy a tűz kívülről, felülről, esetleg belülről, a sánc mellett feltételezett műhelyek, raktárak felől kezdődhetett-e. Vő.: Gömöri 2002, 86-87. 1136 Nováki 1993, 9, 10. ábra. 1137 Nem tudom tehát elfogadni Mordovin Maxim azon elképzelését, miszerint a borsodi sánc nem kazettás, hanem rácsos szerkezetű, vagyis a rácsnégyzetek nem rendelkeznek zárt, függőleges oldalfalakkal. Vő.: Mordovin 2016a, 142, 148-151. A„rácsos” szerkezetek azonban ugyanúgy rendelkeznek zárt oldalfalakkal, mint a kazetták. Mindkét esetben az összecsapolt gerendák maguk alkotják az oldalfalakat, csakúgy, mint a boronaházaknál. Az oldalfalak magasságát értelemszerűen a felhasznált faanyag átmérője adja. A borsodi sáncszerkezet pedig semmiben sem különbözik az általa kazettásnak ítéltektől. Bóna 1998, 23-24. helyileg azonos, közöttük nem találtunk összefüggést. Hasonló helyzetet azonban nemcsak itt, hanem számos más várban, például Győrben, Sopronban,1139 Biharban, Szabolcsban,1140 Hontban,1141 is megfigyeltek. Az sem kizárt, hogy Abaúj váron all. század elején már fennállt településnek 10. századi részlete is volt. Tartozunk tehát annyival Györffy György emlékének, hogy megállapítsuk, bizonyos szempontból igaza volt, az ispáni várak közül többnek egy-egy 10. századi központ volt az előzménye, még ha ezek nem is várak voltak Az eddigi feltárások nem szolgáltattak bizonyító anyagot a 10. századi magyar várépítészetre. Mint láttuk, a borsodi vár all. század első felében épült. Ugyanerre az időre tehető az abaúj vári,1142 mosoni,1143 nyitrai1144 és a kolozsvári vár keletkezése is.1145 A 11. század elején készült a soproni,1146 a győri,1147 visegrági1148 és a honfi vár.1149 Egyet kell tehát értenünk Nováki Gyulával, aki szerint a magyarországi várépítészetre csak all. század elejétől van biztos adatunk. Váraink egy részéről csak feltételezték, hogy a 10. században készült.1150 Ennek a feltételezésnek az igazolására azonban egyelőre nem kerültek elő hiteles ásatásból származó leletek.1151 * * * * 1139 Tomka 1987, 153, Tomka 2000c, 12, Tomka 2006, 114-115. Az újabb kutatások azonban a soprori sánc előtti, 10. századi település létét megcáfolni látszanak. Vö.: Merva 2012, 17-18. il4° Bóna István véleménye szerint csak e két utóbbi várban utalnak a leletek a 10. századi előzményekre. Vő.: Bóna 1998,42. Ide sorolja még a sályi „Örsúr komplexumot” is, noha ezt nem tekinthetjük ispáni várnak. Ráadásul a 10. századi leletek itt nem is a vár területéről kerültek elő. 1141 Nováki-Sándorfi-Miklós 1979,33—34. 1142 Gádor 1988,52. 1143 Tomka 2000a, 16. 1144 Ruttkay 2000, 394. 1145 Lupescu 2005, 30-31. 1146 Gömöri 2002, 91. 1,47 Tomka 2000a, 12, Tomka 2006, 115. 1148 Szőke 2000, 363. Sajnos nem látom igazolva Mordovin Maxim azon kijelentését, miszerint az újabb visegrádi ásatások bizonyították volna, hogy erődített központok már a 10. században is létrejöhettek a Kárpát-medencében, és ezek közé tartozott volna Visegrád mellett Borsod is. Vő.: Mordovin 2016a, 183. Kétségtelen, hogy a visegrádi vár megyéjét a veszprémi püspökség 1009-re keltezett alapító oklevele említi. Ugyanakkor a régészeti ásatások a késő római kori erőd bizonyos mértékű fel-, illetve megújítását az államalapítás korára, all., illetve a 10-11. századra teszik. Tolnai 2013, 6, Búzás et al. 2014, 3, 5. kép. Egyelőre nincsenek régészeti adatok annak bizonyítására, hogy a 9. századi lelethorizont és az államalapítás kori ispánsági központ között számolhatunk-e kontinuitással. Búzás et al 2017, 213. Vagyis ez esetben sem beszélhetünk 10. századi erődített közponról. A legújabb feltárási eredményeket ismertető tanulmányban pedig Karoling-kori lokális központról van szó, amelynek lakói részben a római falakat újították meg, részben faszerkezetű épületeket és az azokat körül vevő palánkfalat emeltek az erőd belsejében. Vö.: Boruzs-Merva-Szabó 2018, 5. 1149 Nováki-Sándorfi-Miklós 1979, 38, Mordovin 2013, 144. 1150 Nováki 1988, 145-150. 1151 Merőben téves Dénes József vélekedése, aki szerint az a tény, hogy Borsodon a 10. századi házak az árok szélén, illetve benne helyezkednek el, evidensen igazolja a sáncok 10. századi létét is. Természetesnek tartja ugyanis, hogy az árkok mesterséges eredetűek, és a sáncok földdel való feltöltéséhez ásták őket. Az így keletkezett mé-1138
