Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

III. Az ispáni vár

259 Hasonlóan vélekedett Bóna István is, amikor megálla­pította, hogy a 10. századi Magyarországon semmiféle olyan társadalmi-politikai kényszerítő erő nem lépett fel, amely a várépítészet megindulását indokolta volna.1152 De ugyanez szűrhető le az Árpád-kori határvédelem vizs­gálatából is. Határvédelemre utaló első adatunk a német támadás kapcsán, 1043-ból való. A magyar határvédelem a kialakuló feudális magyar állam határvédelmeként jött létre, és nem keletkezhetett all. század előtt.1153 Koráb­ban nem is lehetett tehát szüksége a határvédelem bázi­sául is szolgáló várakra sem.1154 A várak építését azonban nemcsak, vagy nem elsősorban a külső fenyegés, hanem belső okok, az ország katonai ellenőrzésének lehetősége is indokolta.1155 A korai magyar várak kutatása során több, az ispáni várakhoz hasonló alapterületű és sáncszerkezetü várban is folyt régészeti feltárás1156 (pl. a sályi Örsúr1157 vára, Bemecebaráti-Templomhegy1158 vagy Zalaszentiván1159). Ezeket építési idejük és módjuk az előbbiekhez kapcsol­lyedésekbe pedig beleépítették a házaikat. Vö.: htpp://www. atreus. extra, hu/ispansagok/ispansagok.htm. Letöltés ideje: 2009. 09. 11. Hasonlóképpen vélekedik Makkay János is, aki összekapcsolta az árkokat és a sáncot, kiemelve a védelmi rendszer 10. századi vol­tát. Vö.: Makkay 2002, 33-36. Mint láttuk, hasonló véleményének adott hangot Mordovin Maxim is, noha ő nem vett tudomást a má­sodik árok létéről, és így annak eredetét, funkcióját nem vizsgálta. Vö.: Mordovin 2016a, 183. Amint azonban azt feljebb kifejtettem, az árkok természetes eredetűek, nincs közük a 10. századi faluhoz. A sáncokhoz is csak annyiban, hogy építésükkor feltöltötték őket. Ezen felül is elképzelhetetlennek tartom, hogy egy vár belsejében a védelmet akadályozó nagy kiterjedésű árkokat hoztak volna létre. 1152 Bóna 1998, 64. 1153 Kristó-Makk-Szekfü 1973, 639-640, Szabados 2004. 1154 A nyugati határszél, Győr és Sopron várainak sáncaiból előkerült kerámialeleteket vizsgálva azonban Merva Szabina úgy vélte, ezek alapján nem dönthető el, hogy a várak a 10. században, az állam­­alapítás korában, vagy all. században épültek-e. Tehát a sáncokból előkerülő leletek nem bizonyítják Bóna István azon véleményét, miszerint a sáncok egy időben, mintegy kampányszerűen épültek volna. Vö.: Merva 2012, 26. E megállapítással kapcsolatban azon­ban több nehézséget is látok. Először is a szerző nem mondja meg, hogy mit ért „államalapírás” alatt. A szövegből csak sejthető, hogy István önmagában is hosszú időintervallumot, 40 évet átfogó ural­mára gondol, amely a 10. században kezdődött, és a 11. század első harmadánál tovább tartott. Az államalapítás korát azonban az egész 11. századra értik, hiszen István uralkodása alatt csak meg­kezdődött, de nem fejeződött be az államszervezés. A kutatók egy része még ennél is hosszabb, Géza uralkodásától all. század vé­géig tartó időszakot ért e kifejezés alatt. Vö.: Font 2009, 92-93, Kristó 1999b, 6-7. Ebbe az időszakba pedig bőven belefér, hogy az egyik várat a 10. század végén, a másikat esetleg csak I. András korában építettek, meg. Másodszor pedig Bóna István sohasem írta azt, hogy a várak egy időben, kampányszerűen készültek volna. Nem is tehette mivel ő eleve Géza és István együttesen 60 évet kitevő uralkodási idejével számolt. Vö.: Bóna 1998, 4. 1155 Zoldos 2011, 7. 1156 Úgy vélem, a fent elmondottak alapján e várak közül kiiktathatjuk Gyöngyöspatát, amelynek sem a szerkezete, sem a kora nem egye­zik meg a tárgyalt várakéval. 1157 Gádor 1985, 115-129. 1158 Nováki-Sándorfi 1981, 136. 1159 Nováki 1975a, 56. ja, noha nagy valószínűséggel magánvárak voltak.1160 Az újabb kutatások azt is valószínűvé teszik, hogy az ezredforduló után Magyarországon is megkezdődött a korai feudalizmusra oly jellemző, kis méretű várak, a motték építése is.1161 III.8. ADATOK AZ ISPÁNI VÁRAK SZEREPÉHEZ AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON1162 Mint említettük, a feltárt objektumok, és előke­rült leletek alapján bizonyos, hogy a borsodi vár a 11-12. században lakott volt. Az egyszerű házak mellett egy habarcsba rakott kőből készült rangosabb épület maradványaira is sikerült rábukkannunk. Az épület a vár északnyugati oldalán, a sánc közelében, az espere­­si templommal átelemben állt. Benne az ispáni lakot, esetleg az esperes hajlékát sejthetjük. A mellette előke­rült sziklába vágott verem pedig önkéntelenül is az is­páni várak kapcsán említett raktárakat juttatja eszünkbe. Nem Borsod azonban az egyetlen olyan ispáni várunk, amely okleveles vagy régészeti agyaggal bizonyítható­an legalábbis az Árpád-kor egy időszakában lakott volt. 15 foldbeásott házat tártak fel a kolozsmonostori várban. Közülük az egyik a sánc belső oldalának támaszkodott, és azzal együtt leégett. Omladékai között három Sala­mon király (1063-1074) által veretett dénárt találtak.1163 Kőalapú faházat, gerendavázas, és sövényfonatos háza­kat, kemencét, kutat, raktárát tártak fel a soproni ispáni várban. Mindez egyértelműen mutatja, hogy a vár az Ár­pád-korban itt is lakott volt."64 A győri vár sem pusztán menedékhelyül szolgált, hanem lakták, belsejében fontos épületek álltak.1165 Kőtűzhelyes, sánchoz támaszkodó épületet tártak fel a mosoni várban.1166 Az Árpád-korban folyamatosan lakott volt a honti vár is.1167 Árpád-kori kul­­túrréteget, kőtűzhelyet, hamusgödröt találtak a szabolcsi várban.1168 Árpád-kori telepnyomok láttak napvilágot a bihari várban is.1169Az ásatáson előkerült leletek alap­1160 Nováki-Sándorfi 1984, 164-179. Feld István azonban úgy véli, tömeges magánvárépitéssel a 13. század előtt nem számolhatunk. Vö.: Feld 2010, 500. 1161 Sándort! 1986, 7. A klasszikus értelemben vett mottékat hazánban régészeti módszerekkel még alig kutatták. Így 13. század előtti lé­tüket Feld István egyelőre nem látja igazoltnak. Ugyanakkor sze­rinte a kisebb-nagyobb területek földdel való feltöltése mindenkor a várépítkezések szokványos részét képezte. A földhalomvárak pedig Európa-szerte a világi előkelők lakóhelyei voltak. Vö.: Feld 2010, 499. 1162 A témáról lásd még: Wolf 2011. 1163 Benkő 2000, 372, Lupescu 2005, 30-31. 1164 Gömöri 2000, 120-141. 1165 Tomka 2000a, 13, Tomka 2006, 115. 1164 Tomka 2000a, 16, Ászt 2006, 11. 1167 Nováki-Sándorfi-Miklós 1979,35. 1168 Németh 1981,51. 1169 Benkő 1994b, 103.

Next

/
Thumbnails
Contents