Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
252 darabok is. A 11. század közepéig tartó bizánci pénzek kelteznek egy pliszkai, fogaskerékmintával díszített bográcsot is.1057 Jelenlegi tudásunk szerint ez a díszítési mód a 12. század folyamán végig megtalálható, és még a 13. század első felében is népszerű.1058 Azonban sem az 1., sem a 2. kemence esetében nem gondolhatunk ilyen késői időpontra. Részben, mivel mindkét kemence leletei közül hiányoznak az Árpád-kor második felére keltezhető edénytípusok, 1059részben pedig, mivel a 2. kemence előterében lelt kettős csüngőt all. század második felénél nem keltezhetjük későbbre. A darab legközelebbi párhuzamai Arad-Földvári puszta temetőjében láttak napvilágot.1060 E verettípus használata az egész országban a 10. század elejétől all. század közepéig, második harmadának végéig keltezhető. Bronzból öntött, ónozott sorozatai gyakran előfordulnak a hagyományos terminológia szerint köznépinek nevezett temetőkben is.1061 A két kemencét tehát nagy valószínűséggel all. század második felében használhatták. Az ásatási megfigyelések szerint valamivel későbbi lehet az 1. ház, amely részben a két kemence hamusgödrére épült rá. A leletei között a fogaskerékkel benyomott díszü cseréptöredékek mellett megtalálható a körömmel behúzott díszítés is, amely szintén all. század második felében jelent meg.1062 Elvileg elképzelhető, hogy az 1. ház leletei között előkerült bordásnyakú palack a 10. századi településről származik. Nem lehetetlen, hogy a falu romjai között leltek használható edényt, hiszen még mi is, 1000 évvel később is találtunk teljesen épeket. Az újabb kutatások azonban valószínűvé teszik, hogy ez az edénytípus all. században még létezett, bár az Árpád-kor későbbi időszakaiban ismeretlen.1063 Valószínű tehát, hogy az 1. házat is a 11. század végén, legfeljebb a 12. század elején lakták. A belőle előkerült leletek alapján ugyanebben az időben használhatták a 3. gödröt is. A pillérek bontása során elsősorban a 10. századi településről származó cseréptöredékeket találtunk. Előkerült azonban néhány széles közökkel bekarcolt vízszintes és 1057 Donceva-Petkova 1990, 110, 4. tábla 6. 1058 Szabó 1975, 23, Takács 1996, 340. 1059 A 12-13. század fordulóján tűnnek fel, majd fokozatosan elterjednek a fehér, sárgásfehér agyagból készített edények és a piros festés. Szabó 1975,23-24, Takács 1993b, 450^151, Simonyi 2010, 327-330. Korábbi irodalommal. Ilyen darabokat azonban nem találtunk a két kemence leletei között. 1060 Mesterházy 1996b, 299,301, 7. kép, Bálint 1991,126,234. j: I/d típus, XXXVIII. tábla 17. 1061 Bálint 1991b, 123-132. 1062 Parádi 1959, 25, Parádi 1963, 223, Mesterházy 1974, 217, Mesterházy 1975, 217, Kvassay 1982, 35, Kvassay 2013, 507. 1063 Ta]rács 1996b, 336, Takács 1997b, 213-214. 11. századra keltezhető bordásnyakú edényt találtak Keszthely-Fenékpusztán. Vö.: Jankovich B. 1991, 186, 192. 9. kép 11. Vállán körömbenyomással díszített, 11. századra keltezett bordásnyakú edény került elő Szarvas-Rózsáson is. Vö.: Jankovich B. 1994,409. AZalaegerszeg-Ságod-Bekeháza lelőhelyen talált bordásnyakú töredéket a 11—12. század fordulójára keltezték. Vö.: Kvassay-Kiss-Bondár 2004, 120, 140-141. egyszeres hullámvonallal díszített, erősen tagolt peremű edénytöredék is, amelyeket all. század második felére, a 12. századra keltezhetünk.1064 Valószínű tehát, hogy a rangosabb épület, amelyhez a pillérek tartoztak, ebben az időben épülhetett. Az 1. gödör rendeltetése és használati ideje bizonytalan. Bontása során ugyanis a köveken kívül több, a 10. századi faluból származó cseréptöredéket, valamint egy 15-16. századra keltezhető fazék- vagy kályhaszemtöredéket is leltünk. Könnyen meglehet azonban, hogy ez utóbbi a kövekkel együtt, a gödör betömésének idején került bele. A cölöplyukak körül nagyon kevés, jellegtelen de Árpád-kori cseréptöredék látott napvilágot, így a cölöpszerkezetes építményeket csak tágabb határok között, az Árpád-korra tudjuk keltezni. A kovácstűzhelyeket a bennük lelt fogaskerékkel benyomott, egyszeres hullámvonallal, ez alatt egyszeres vízszintes vonallal díszített cseréptöredékek alapján ugyancsak all. század végén, 12. században használhatták. Ezt erősíti meg a 2. tűzhely bontása során előkerült kauricsiga-lelet is. Ez a tárgytípus hosszabb szünet után a honfoglaló magyarsággal jelent meg újra a Kárpát-medencében. A 10-11. században használták, ezt követően azonban csak a tatárok elől menekülő jászok emlékanyagában, a 13. század második felétől találhatjuk meg ismét hazai leleteink között.1065 Az árok használati ideje bizonytalan, a belőle előkerült leleteket nem tudjuk pontosan keltezni. Feltehető, hogy a vár építésének egy bizonyos időszakában, talán védelmi jelleggel, a sáncok végleges felépülése előtt készült. Annyi bizonyos, hogy all. század végére, 12. század elejére keltezhető 9. tűzhely felette helyezkedett el. A félkör átmetszetü, díszítetlen vagy rácsmintás bronz gyűrűtípus a szakirodalom szerint a 10-11. század fordulója körül jelent meg.1066 Közülük a nyitottak talán egy-két évtizeddel korábban is feltűnhettek. E kérdés eldöntése azonban még alaposabb kutatásokat igényel. Flasználatuk all. századra jellemző.1067 Díszített példányunkhoz hasonló darabok kerültek elő például Aldebrő- Mocsáros 15. sírból, Pétervására-Ivád 8. sírból,1068 valamint Homokmégy-Székes 59. sírjából.1069 Díszítetlen gyűrünk jó párhuzama került elő a csekelyi temető 11. század közepére keltezhető 626. sírjából.1070 A niellódíszes bronzcsatot all. század második felére, a 12. század elejére tehetjük.1071 1064 Parádi 1963, 222-223, Szabó 1975, 23-24. 1065 Kovács 1999, 63-84, Kovács 2001, 251-252, Hatházi 2004, 121. 1066 Szőke 1962, 97-98, Giesler 1981, 110-111. 1087 Szőke 1962, 96-98. 1068 Révész 2008, 420. 1069 Gallina-Varga 2016, 47. tábla 59/10. 1070 A 626. sír beletartozik egy nagyobb csoportba, amelyet I. András (1046-1061) pénze keltez. Rejholcová 1995a, 76-77, Rejholcová 1995b, C tábla 3-4. 1071 A csatról alább még részletesen lesz szó.
