Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
по 86. kép. А 8. ház rekonstrukciója inak a helye is. Minthogy e felett az égett agyagréteg felett egy gabonamagvakból álló réteg helyezkedett el, úgy véljük, hogy az agyagréteg, és az alatta előkerült, a padlóra zuhant gerendák a ház födémének részei voltak. Ha ugyanis a ház nem lett volna lepadlásolva, a gabonamagvak nem kerülhettek volna az omladéka fölé. Az egykori helyzetet tehát csak úgy képzelhetjük el, hogy a kicsépelt, tiszta gabonát a letapasztott padláson tartották, amely a ház leégésekor a födém fa és agyag részeivel együtt a padlóra zuhant. A feltáráson tett megfigyeléseink alapján a 8. házat földfelszíni, négy sarkán fatuskókon álló faházként rekonstruálhatjuk, amelynek agyaggal letapasztott fa födémé is volt731 (86. kép). Hasonló helyzetet figyelhettünk meg a 7. háznál is, ahol egy 6x7 méteres területen 8-10 cm vastag égett gabonamagból álló réteget, legalább 40 mázsa terményt találtunk. Itt is az égett gabonamagvak alatt helyezkedett el a ház omladéka. Padlásra utal a 12. ház omladékai felett 731 Rekonstrukciós rajzunkon a ház bejáratát a déli oldalon, a kemence mellett helyeztük el. Erre a feltárt anyagban már több példa is adódott. Vö.: Visegrád-Várkert - Kovalovszki 1986, 62, Hon 1996, 304, 2. ábra, Lázár 1998, 48., további irodalommal. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy amint már említettük, a 8. ház bejárata az északi oldalon nyílt. A rekonstrukciós rajzot Sabján Tibor készítette, munkáját ezúton is köszönöm. talált tapasztás- és magréteg is. így telepünkön legalább három háznál valószínűsíthető, hogy padlása volt. Tudatában vagyok, hogy állításom túlságosan merésznek tűnhet. A tiszta gabonamagvaknak az égett agyagomladék feletti elhelyezkedésére azonban más magyarázat aligha lehet. „Padlás” jelentésű hiú szavunk ugor vagy finnugor kori ősi örökségünk,* 304 732 így a padlásnak, mint épületrésznek ismerete sem zárható ki a honfoglalás körüli időszakban. A padlás a későbbi évszázadokban is a paraszti lakóház szerves részét képezte. A kamrák mellett a legfontosabb tárolóhely volt, ahol gabonát, élelmiszereket, gazdasági szerszámokat tartottak. A padlást általában vastagon letapasztották. Ezzel kettős célt szolgáltak. Szigetelték és a tűztől védték a tető fa alkatrészeit, de biztosították a magok szennyeződés és veszteség nélküli tárolását is.733 Különösen a 7. ház esetében figyelhettünk meg hasonló állapotokat. Itt, mint láttuk, a gabonamagvak mellett két ekevasat, rövid kaszát, baltát, kolompot is találtunk a ház omladéka felett. Ezekről feltehető, hogy a terménnyel együtt a padláson tárolták őket. A padlás használata mellett szól az is, hogy Borsodon nem találtunk az Árpád-kori falvakra oly jellemző gabonásvermeket. 732 Benkő 1970, 85, 122-123. 733 Ortutay 1981, 152.
