Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
106 gyat sótartóként határozta meg.664Véleményét a kutatók nagy többsége ma is elfogadja.665 A háromágú csont tégelyek űrtartalmával kapcsolatban Fekete László végzett számításokat. Megállapította, hogy megközelítőleg 400 gramm só fér el bennük, ez a mennyiség pedig egy embernek kb. 100 napra elegendő.666 Az agancstégelyek szerepével kapcsolatban akad azonban más nézet is. Gyógynövénytartónak,667 bőrtömlő nyakának,668 illetve egyfajta pénztárcának669 is vélték őket. Gyógynövény, orvosság, drog, esetleg potencianövelő szer számára készült tartónak véli az agancstégelyeket Schulze-Dörrlamm. Minthogy szerinte a T alakú tégelyek csak férfi- vagy fiúsírokból kerülnek elő, ezek a szerek kifejezetten férfiak számára készülhettek, esetleg fallikus szimbólumok is lehettek. Különösen a gazdagon díszített példányokról tartja elképzelhetetlennek, hogy olyan mindennapi fűszert tartottak volna benne, mint a só.670 Ennek az elképzelésnek azonban ellenmondani látszanak a települési objektumokból előkerült példányok (Mikulcice, Levy Hradec, Libice, Borsod), hiszen bizonyos, hogy egy településen nemcsak férfiak éltek. Arra pedig, hogy ebben az időszakban a só nem mindennapi, hanem az egyetlen és igen megbecsült fiűszer volt, történeti adataink utalnak.671 A sóhoz fűződő legendák, szokások, babonák, a só gyógyító, óvó-védő, bajelhárító jelentőssége, illetve az őskortól napjainkig a különféle kultuszokban világszerte játszott szerepe ugyancsak közismert.672 Tény, hogy mindezideig nem került elő olyan agancstégely, amelyben megmaradt volna az eredeti tartalma. így nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az agancstégelyek sótartók voltak, vagy csak azok lehettek. Az azonban biztos, hogy a só méltó tartalma lehetett bármely díszesen faragott agancstégelynek is. A 14. házból egy őz agancsából készített csonttárgy került elő. A darab enyhén ívelt, hegye felé keskenyedik. Hegye alul ferdén levágva, szélesebbik vége két oldalon laposra vágva, itt faragásnyomok is látszanak. Egyik oldalán kis lyuk, amely azonban nem fúrta át a tárgyat. Egész felülete csiszolt. H: 10,5 cm, legnagyobb szélesség: 1 cm (94. tábla 2).673 A tárgy emlékeztet a 10. századi 664 Marosi-Fettich 1936, 46. 665 profantová 1992, 640, Müller 1992, 288-289, Török 1962b, 87-88. 666 Fekete 2013, 60, Fekete 2018, 187-188. 667 Piaszykóvna 1950-1953, 122. 668 Pletnyeva 1967, 154, Dostál 1981, 51-53. m Nerman 1954, 53. 670 Schulze-Dörrlamm 2001, 544. 671 A só bányászata és kereskedelme nemcsak ebben az időben, hanem a középkor folyamán végig, Európa-szerte királyi monopólium volt. Vö.: Györffy 1977, 332, 346, Draskóczy 2008, további bőséges irodalommal. 672 Elég, ha itt Jézus Hegyi beszédben mondott szavait idézzük: „Ti vagytok a fold sója.” Máté 5, 13, Márk 9, 50, Lukácsl4, 34. Ásónak szerepe volt a keresztény liturgiában is, például a keresztelésnél és a templomszentelésnél. Vö.: lexikon.katolikus.hu/S/Só.html. Letöltés ideje: 2016. január31. 673 HÓM ltsz: 92.24.96. magyar sírokból előkerült, ugyancsak agancsból faragott, összegubancolódott bőrszíjak meglazítására szolgáló bogozókra.674 Azokkal ellentétben azonban vastagabb végét nem figurális faragással díszítették, hanem úgy alakították ki, hogy azt egy nyélbe lehessen befogni. Talán ezzel állhat összefüggésben a tárgy felületén megfigyelhető kis lyuk is. Az eszköz rendeltetése bizonytalan, a formai különbségek ellenére bogozó, lyukasztó, esetleg fazekaseszköz is lehetett. A 16. házból került elő egy szarvasmarha jobb oldali orrcsontjából készített tárgy töredéke. A darab mindkét oldala csiszolt, egyik végén U alakú bevágással. H: 8,9 cm, sz: 2,3 cm (94. tábla l).675 A tárgy rendeltetése ismeretlen. A nyugati sáncátvágásban látott napvilágot egy ló bal oldali metacarpusäból készített csontkorcsolya (94. tábla 3).676 A tárgy nagy valószínűséggel a sáncépítést megelőző településről származhatott. Orra enyhén felfelé hajlik, hegyesedőre alakították, mindkét oldalát és az alját is megfaragták, kilátszik a csont szivacsos állománya. A korcsolya aljának közepét hosszában téglalap alakúra csiszolták, karcolásnyomok is látszanak rajta. Valószínű, hogy a felső részét is megcsiszolták kissé. Orr-részénél eredetileg téglalap alakú, függőleges lyuk helyezkedett el, amellyel teljesen átfúrták. A lyuk szélei jelenleg töredékesek. Végét simára csiszolták. Égett. H: 20,6 cm, sz: 3 cm, vastagság: 1,3 cm. Csontkorcsolyánkhoz méretében igen hasonló, 10-11. századra keltezhető darabok láttak napvilágot Dobozon. Mindegyiket ló lábcsontjából készítették, a borsodival ellentétben azonban nincs rajtuk lyuk.677 Lómetacarpus vagy -metatarsalus-csontból, illetve radiálisból készültek azok a morvaországi példányok is, amelyek formájukban és méretükben ugyancsak emlékeztetnek a borsodiakra, és amelyeket a kísérőleleteik alapján a 11-13. századra kelteztek.678 A morvaországi darabokat két csoportra osztották: az első csoportba azok tartoznak, amelyeken nincs felerősítésre szolgáló lyuk, a másodikban pedig van. Ez utóbbinak két altípusa ismert, aszerint, hogy egy vagy két lyuk található rajtuk.679 Noha a csontkorcsolyák használata Európa-szerte egészen a közelmúltig adatolható, néhány kutató a tárgytípus létezését is megkérdőjelezte.680 Magyarországi kutatásuk pedig igen elhanyagolt terület. A középkori játékok kapcsán legutóbb Petényi Sándor foglalkozott velük.681 A hazai és nemzetközi leletek vizsgálata azt mutatja, 674 Például: Sárrétudvari-Hízófőid 24. sír, Karos-Eperjesszög 11/36, 111/13. sírjából előkerült darabok. Vö.: M. Nepper 2002, 300, 230. tábla, Révész 1996b, 186, 50. tábla 9, 130. tábla 5. 675 HÓM ltsz: 96.1.31. 676 HÓM ltsz: 90.22.8. 677 MNM ltsz: 68.145.14, 66.B, 68.132.1.B. 678 Hruby 1957, 207, 12. kép 2, 5. 679 Hruby 1957, 173-174, 12. kép 680 Küchelman-Zidarov 2005, 426. 681 Petényi 1994.
