Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
94 az edényen kívülre esett. Az excentrikus elhelyezkedés miatt a tárgy vékony falában 6 évgyűrű figyelhető meg.420 További faedények vasalatai kerültek elő a 11. házból (80. tábla 1—11).421 Az ép abroncs átmérője 20 cm, záródása hurkos-kampós szerkezetű. Valamennyi töredék D átmetszetü, 0,8 cm vastag vaspántból készült, egyikőjük - valószínűleg a fül számára - V alakban meghajlított, több közülük görbült. Hasonló vasalástöredéket a 10. házban is találtunk (28. tábla 7).422 Feltehető, hogy faedényhez tartozhatott a 3. házban lelt töredékes vasfül is (28. tábla 5).423 Ismereteim szerint faedény, vagy más, fából készült használati eszköz maradványaira idáig nem sikerült rábukkanni a hazai 10. századi leletanyagban.424 Ennek oka feltehetőleg az éghajlati viszonyokban is kereshető.425 A témával foglalkozó kutatók azonban úgy vélik, nem tekinthető a honfoglaló magyarság keletről magával hozott hagyatékának a vaspántos favödör sem. Valószínű, hogy használatát a Kárpát-medencében talált népektől vehették át. A sírokban lelt favödörmaradványok lelőhelyei a Dunakanyarban és Székesfehérvár környékén sűrűsödnek, leggyakrabban a Balatontól északra, valamint a Kisalföld északi felén fordulnak elő. Az ország többi részén csak ritkán találhatók meg. Észak-Magyarországon favödör vasalástöredékei a Visznek-kecskehegyi temető 105. sírjából, valamint a zempléni sírból láttak napvilágot.426 A borsodi darabokhoz méretben és alakban igen hasonló vödörvasalásokat a helyileg is legközelebb eső, Miskolc-repülőtéri temető szórványleletei között találunk.427 S bár területileg messze esik, mégis megemlítjük még a przemysli temető 14. sírjából származó vödörvasalatokat, mivel méretük és alakjuk ezeknek is nagyon hasonló a borsodiakéhoz.428 A sírokon kívül az abaújvári várban elhelyezkedő településről is kerültek elő faedényhez tartozó vasabroncsdarabok és vödörfül.429 Feltehető, hogy a korszak településein nagyobb számban használtak faedényeket, mint ahogyan azt a sírokból előkerült leletek alapján vélhetnénk. Erre utalnak például a Borsodon előkerült malomkövek is. A kézimalmok alkalmazása ugyanis eleve feltételezi az őrlemény 420 A vizsgálatot Grynaeus András végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 421 HÓM ltsz: 93.13.23. 422 HÓM ltsz: 93.11.18. 423 HÓM ltsz: 93.8.81. 424 Ez alól talán csak a sárbogárdi temetőben lelt, hámnak meghatározott tárgy lehet a kivétel. Vö.: Kralovánszky 1962, 117, 5. j. A tárgyat azonban Vörös István római korinak tartja. Vö.: Vörös 2000, 99. Korábbi irodalommal. 425 Kanalak, tálak, késnyelek stb. kerültek elő a hasonló korú lengyelországi lelőhelyeken. Vö.: Wietczorek-Hinz 2000, 74-77. 22 faedényt leltek Brandenburgban, egy leégett házban. Vö.: Grebe 2000, 170. 426 Szőke 1993, 259, Révész 2008, 382, 437, 560. j. 427 Révész 1992, 106-107, 8. kép. 428 Koperski 1996, 441,447. 429 HÓM 85.1.1043, 85.1.1047. felfogására és szétválasztására használható szitákat, teknőket, faedényeket.430 11.6.3. Bárdok, balták A 4. házban egy töredékes bárd került elő. Éle domború, pengéje lefelé erősen megnyúlt. Nyaka eredetileg egyenesen kapcsolódott a köpühöz. A köpüje töredékes. Mérhető hossza: 10 cm, penge hossza: 7,6 cm, penge legnagyobb szélessége: 5 cm, súlya: 148 gr431 (34. tábla 3). Minthogy a köpü erősen hiányos, feltehető, hogy a bárd eredeti hossza 12-14 cm, súlya pedig körülbelül egyharmadával nagyobb lehetett. A 7. házban az ekevasak és a rövid kasza mellett is leltünk egy bárdot.432 Az eszköz éle domború, a lefelé erősen megnyúlt pengét a nyak ívesen, törés nélkül köti össze az egyszerű, gyűrű alakú, szárny nélküli köpüvel. Hossza: 10 cm, penge szélessége: 6,2 cm, köpü átmérője: 2,4x2,8 cm, súlya: 185 gr (22. tábla 3). Mivel a pengéje erősen hiányos, feltehető, hogy az eszköz teljes hoszsza megközelíthette a 15 cm-t, és a mainál súlyosabb is lehetett. Bárdjainkhoz leginkább a pécs-vasasi temető 10. sírjában, a szentes-nagyhegyi temető 1. sírjában lelt példányok, illetve egy mára már elveszett, Zalaszentgróton előkerült bárd hasonlítható. Mindhárom a 10. századra keltezhető.433 Ugyancsak a 10. századra datálták a damfalvi (Draßburg, Ausztria) sáncban lelt darabot.434 10. századi a Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Büdöskúti temető 4. sírjában,435 a csekelyi (Cakajovcc Szlovákia) 575. sírban,436 valamint a Homokmégy-Székesi437 4. sírban előkerült példány is. Szórványként egy ép balta is napvilágot látott a borsodi falu területéről.438 A penge éle domború, lefelé és felfelé is enyhén kiszélesedik, háromszög alakú. A nyak ívesen, törés nélkül csatlakozik a határozottan elkülönülő, egyszerű, gyűrű alakú köpühöz. Hossza: 9,8 cm, penge szélessége: 2,5 cm, köpüátmérője: 2,4x2,9 cm, súlya: 105 gr (43. tábla 6). Tárgyunk legközelebbi párhuzamai Tiszabercel-Ráctemető 10. sírjából,439 Hajdúszoboszló-Árkoshalom 234. sírjából,440 Püspökladány-Eperjesvölgy 205. sírjából,441 Majs-Udvarirétek 844,442 sírjából, Törökszentmiklós-Szenttamáspuszta 38. sírjából,443 vala-430 Selmeczi Kovács 1999, 116. 431 HÓM ltsz: 93.9.28. 432 HÓM ltsz: 96.1.1395. 433 Kovács 1981, 83, 36. tábla 8-9. Vö.: Dienes 1960, 119, 30. j. 434 Gömöri 2002, 107, 63. kép 435 M. Nepper 2002, 48, 55, 15. tábla 1. 436 Rejholcová 1995b, 62, LXXXVIII. tábla 6. 437 Gallina-Hajdrik 1998, 136, 160, IX. tábla, Gallina-Varga 2016, 172, 27. tábla. 438 HÓM ltsz: 96.1.197. 439 Istvánovits 2003, 193, 117. kép, 171. kép 3. 440 M. Nepper 2002, 96, 56-57. kép, 106, 97. tábla 4. 441 M. Nepper 2002, 162, 219, 183. tábla 9. 442 Kiss 1983, 168, 78. tábla 443 Petkes 2011a, 203, 11. kép 1.
