Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
95 mint a pécs-vasasi temető területén szórványként444 kerültek elő. A bárdok és balták meglehetősen ritka leletnek számítanak a 10-11. századi magyar leletanyagban. Formai szempontból azonban igen változatos eszközfajtával állunk szemben, idáig 11 típusukat lehetett elkülöníteni.445 Elsőként Kovács László gyűjtötte össze a korszak sírjaiban napvilágot látott példányokat,446 az újabban előkerült darabokat pedig Petkes Zsolt vette vizsgálat alá.447 Munkájukból világosan kitűnik, hogy mindezideig csak sírokban lelt, fegyvernek meghatározható tárgyakat ismertünk. S bár egyértelműen harci eszköznek tartották a darufalvi bárdot is, ezzel kapcsolatban merült fel először, hogy esetleg szerszámként is használták.448 Jelenlegi ismereteink szerint egyedül a borsodi darabok azok, amelyek hiteles településfeltárásból származnak, és a 10. századra keltezhetők. A szakirodalomban általánosan elfogadott vélemény szerint a balták, bárdok használati módját - fegyver vagy használati eszköz - a súlyuk és méretük dönti el.449 A borsodiak azonban e tekintetben nem különböznek jelentősen a sírokban lelt példányoktól, így akár fegyvernek is tarthatnánk őket. Mégis, az a tény, hogy mindhárom példány településen került elő, a két bárd pedig egyenesen házakban látott napvilágot, inkább arra mutat, hogy használati eszközök voltak. A honfoglalás kori magyar bárdok és balták eredete tisztázatlan. Kovács László véleménye szerint a baltaforma lehet finnugor eredetű.450 Az eszköz jól ismert mind a keleti,451 mind a nyugati területeken.452 Ez utóbbiak azonban nagyobb méretük és súlyuk miatt elsősorban szerszámnak tekinthetők. A hagyományos bárdformák is megtalálhatók mind Észak-, mind Kelet-Európábán.453 Ismeretes azonban néhány, a mieinknél jóval nagyobb bulgáriai darab is, amelyek minden bizonnyal szerszámok lehettek.454 Nagyon valószínű, hogy a baltákat és bárdokat többfunkciós eszközöknek tarthatjuk, amelyeket harcra és munkára egyaránt alkalmaztak.455 Feltehető továbbá az is, hogy a magyarság még keleti hazájában megismerkedett különböző típusaikkal.456 444 Dombay 1961, 80, 7. kép 445 Kovács 1986, 224, Révész 1996a, 47, Petkes 2011a, 204. 446 Kovács 1981. 447 Petkes 2013. 448 Gömöri 2002, 107. 449 Kirpicsnyikov 1966, II. 28, Petkes 2011a, 205. További irodalommal. 450 Kovács 1980, 80-81. 451 Szedov 1982, 291. XLIII. tábla 11, Kirpicsnikov 1966, II. 9 tábla. 452 Heindel 1992, 28-33. 453 Kovács 1981,80. 454 Jotov 2004, 89, 9. típus, Katalog: 638, 639, LII. tábla 638. 455 A balták kettős szerepére már Kovács László is felhívta a figyelmet. Vő.: Kovács 1981, 88. 456 Kovács 1981,90. 11.6.4. Kések A házakban és szórványosan is több ép, illetve töredékes vaskést leltünk (26. tábla 2, 5, 27. tábla 1-13, 35. tábla 5-8, 56. tábla 2, 5, 79. tábla 8). A kések többnyire kis méretűek, nyéltüskések, keskeny pengéjűek, egyélűek voltak. Többségük középső nyélállású, de előfordul felső, illetve alsó nyélállású is. A kések háta nagyrészt egyenes, van azonban közötük enyhén ívelt hátú is. Az élük egyenes, a hegy felé felhúzott éllel. Egy szórványként előkerült példány háta szögletben megtörik, éle egyenes (35. tábla 8). Alakja leginkább a Kék-Telek-dűlőn457 szórványként, illetve az ikervári temető 44. sírjában napvilágot látott tárgyakra458 emlékeztet. Míg a kékiről csak feltételezik, hogy borotva is lehetett, az ikervári példánynál ez bizonyos, minthogy összehajtva került elő. Annak ellenére, hogy a borsodi darabon a pengetőnél nem találtunk lyukat, amely lehetővé tenné az összezárást, elképzelhető, hogy ez szintén lehetett borotva is. A kisebb kések mérete 12 cm körül mozgott. A 7. és a 16. házában azonban ezeknél kissé nagyobb, 15 cm hosszúságú kések is napvilágot láttak. Az ép pédány háta homorú, szögben megtörik, éle a hegy felé felhúzott (56. tábla 2, 5).459 II.6.5. Szögek, csiholó, kulcs, vasalások, vasbuca Iskábaszeg a 6. (46. tábla, 6),460 8. (66. tábla 4, 6—8)461 és all. (79. tábla 10-1 1)462 házban került elő. Szórványként a településen (56. tábla 4)463 és a sáncban (95. tábla 8)464 is leltünk egy-egy darabot. Flosszúságuk 2,8 és 5,9 cm, szélességük 0,5-0,8 cm között változott. A hasonló tárgyak nem ritkák a 10-11. századi temetőkben. Rendszerint koporsókapocsként határozzák meg őket. A szegvár-oromdűlői temetőben például 9 sírban figyeltek meg egyszerű, ácskapocs formájú vasalásokat.465 Az ibrány-esbóhalmi temető 158. sírjában 5 különböző méretű koporsókapocs, illetve ezek maradéka látott napvilágot. Kettő közülük U alakú volt.466 Szombathelyen a Szent Márton-templomban, a szentély északi fala mellett került elő egy ácskapocs alakú, kovácsoltvas koporsószeg.467 Annak ellenére, hogy idáig csak temetőkből ismertük a tárgytípust, nyilvánvaló, hogy nemcsak koporsók összeillesztésénél használták őket. A 8. házban például a feltételezett bejárat körül kerültek elő, valószínű tehát, hogy a ház ajtajának összeállításához volt rájuk szükség. 457 Istvánovits 2003, 123, 329, 167. kép 3. 458 Kiss 2000, 80, 22. tábla. 459 HÓM ltsz: 96.1.938. 460 HÓM ltsz: 96.1.1111. 461 HÓM leltározatlan. 462 HÓM ltsz: 93.12.41. 463 HÓM leltározatlan. 464 HÓM ltsz: 90.21.54. 465 Bende-Lőrinczy 1997, 236, 7. kép 18, 21. kép 1, 22. kép 9, 23. kép 9, 25. kép 12. 466 Istvánovits 2003, 91. 82. tábla. 467 Kiss 2000, 251, 76. tábla 12.
