Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

36

4L kép. Fazéktípusok a borsodi kerámiaanyagban

jellemző.129 A borsodiakhoz hasonló arányú, többségében nyúlánk formájú edényeket figyeltek meg más, 10. századi település feltáráson is (Esztergom- Széntgyörgymező, 130 Örménykút131).

Borsodon egy-egy háztartáson belül különféle méretű, anyagú és minőségű fazék fordult elő. Feltehető tehát, hogy rendeltetésük sem volt azonos. Biztosan főzőedények voltak azok, amelyekben ételmaradékokat leltünk. De jelenlegi tudásunk szerint főzőedényeknek tekinthetjük a többi fazekat is (41. kép).

129 Holl 1963, 336, Cs. Sós-Parádi 1971, 128, Kovalovszki 1975, 211, Kovalovszki 1980, 44, Herold 2004, 55. Mindemellett természetesen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fazék a korszak legáltalánosabban elterjedt edénytípusa volt, formája igen lassan változhatott. Vö.: Takács 1997b, 208.

130 Lázár 1998, 75.

131 Herold 2004,45, 47, 26. kép 3. kerámiacsoport.

A borsodi leletek közt szép számmal akadnak kisfazekak, más megnevezésben bögrék is (15. tábla 1, 16. tábla 1-2, 58. tábla 1). Ez utóbbiakat az étel-ital felszolgálására használt, úgynevezett asztali edények között tartja számon a kutatás.132 Magam azonban úgy vélem, hogy a tárgyalt korszakra vonatkozóan az „asztali edény” megnevezés anakronizmus, hiszen az asztali edényeket feltételező terítés és tálalás még a jóval későbbi időkben sem volt általános.133 Hozzá kell még tennünk, hogy a borsodi kis fazekakon több esetben koromnyomokat is megfigyeltünk, amely egyértelművé teszi, hogy ezeket az edényeket nem csupán tálalásra, hanem főzésre is használták (42. kép).134 *

132 Takács 1997b, 208.

133 Wolf 2003, 94, 26. j. További irodalommal.

134 Koromnyomokat nem egy sírba tett kisfazékon is megfigyeltek.

Nyilvánvaló tehát, hogy ezt az edénytípust máshol is használták