Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
34 38. kép. A kőépület arra utal, hogy az épületnek lehettek kitapasztott farészei is. A kőépületben lelt faszénből C14-es vizsgálatot végeztettünk, ennek eredménye: BP 1190±60, cal AD 1 a 760-910, 2 о 690-970.115 Az alapozás deszkáiból vett minta szerint pedig BP 1130±60, cal AD 1 g 850-990, 2 a 760-1017.116 Ezek alapján az épület használatát 760-990 közé tehetjük. A kövek körül kiégett agyagból archaeomágneses méréshez szükséges mintát is vettünk. A mérések alapján a kőépület a 9. század második felében készülhetett (38-39. kép)."7 Leletek"8 A kőépület feltárása során kis mennyiségű cseréptöredéket (93. tábla 1-6, 8), köztük fényezett felületű, besimított díszű töredéket (8. tábla 4) és nagy méretű tárolóedényhez tartozó töredékeket (93. tábla 7), valamint állatcsontot találtunk. 115 HÓM Régészeti Adattára 2138-90. Deb-1447. 116 HÓM Régészeti Adattára 2138-90. Deb-1454. Mindkét vizsgálatot a debreceni ATOMIG munkacsoportja végezte Hertelendi Ede, a kalibrációt pedig Szántó Zsuzsa vezetésével. 1,7 HÓM Régészeti Adattára 6499-18. Dekl. = 7.2°; Inkl. = 67.0°; a95 = 2.2°. Amérést Márton Péter végezte (ELTE Geofizikai Tanszék). 118 HÓM ltsz: 92.58.1-30; 92.59.1-15. 39. kép. A kőépület II.3. LELETEK 11.3.1. Kerámia119 Annak ellenére, hogy a korszak ásatásainak leggyakoribb lelete a kerámia, a 10-11. századi edényművesség vizsgálata a közelmúltig meglehetősen elhanyagolt terület volt. Jószerivel két jellegzetes edényfajtánk, a cserépbogrács és a nyakán vizszintes bordával tagolt edény eredetének és elterjedésének vizsgálatára korlátozódott. A közelmúltban viszont örvendetesen megszaporodtak a régészeti módszerekkel végzett tipokronológiai kutatások, és megtettük az első lépéseket a természettudományos vizsgálatok eredményeinek hasznosítása felé is.120 Az ilyen jellegű kutatások továbbfejlesztésére és kiszélesítésére feltétlenül szükségünk van. Különösen, ha meggondoljuk, hogy sokszor, főképp a településásatásoknál, a kerámia az egyetlen lelet, amellyel az adott lelőhely korát közelebbről meghatározhatjuk. Még akkor is törekednünk kell erre, ha tudjuk, hogy számos tévedés lehetőségét is magában hordja. A fentebb ismertetett településen a házakban a már használaton kívüli töredékek mellett általában 12-16 ép, vagy csak a föld által összenyomott cserépedényt találtunk. Ezeket, minthogy a házak leégtek, lakóik menekülésszerűen, értékeik jelentős részének hátrahagyásával távoztak, a korabeli háztartások teljes edénykészletének tekinthetjük. Erre mutat az is, hogy leégett házakban más területeken is hasonlóan gazdag felszerelést találtak.121 Nem bizonyult tehát időtállónak az a megállapítás, mely szerint a korszak háztartásaiban kevés edényt használtak.122 Feltehető azonban, hogy e megállapítás elsősorban 119 Atémáról korábban: Wolf2003, Wolf 2013. 120 Herold 2004, Szigeti-Szilágyi 2013, Merva-Szakmány 2016. Az Árpád-kor későbbi időszaival kapcsolatos ilyen jellegű vizsgálatom lásd pl.: Simonyi 2013, Bíró 2013, Simonyi 2016. 121 Brandenburgban egy 11. századi leégett házban 20 cserépedényt, és 22 fából készült edényt, illetve tárolóalkalmatosságot találtak. Vő.: Grebe 2000, 170. 122 Méri 1964, 45, Kovalovszki 1980, 46.
