Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
33 37. kép. Aló. ház 16. ház (VII, XXIV-XXV. szelvény, 1987,1991-92) Mérete: 7X4,8 m. Erősen átégett, faszenes, hamus agyagomladékéban igen sok követ találtunk. Északnyugati sarkában több nagyobb elszenesedett gerendamaradvány is előkerült. Tapasztott padlóját csak ki foltokban tudtuk kibontani. Északi oldalfalánál azonban előkerült egy 1,5x1,4 méteres, tapasztott felület, amelyen nagy mennyiségű gabonamagot leletünk. Kemencéjét nem sikerült megfigyelnünk. Tájolása északnyugat-délkeleti lehetett. Bejárata délkeleten nyílhatott (37. kép). Leletek A ház bontása során két fazekat (45. tábla 3), sok cseréptöredéket, amelyek közül több másodlagosan megégett (7. tábla 7; 91. tábla 1-5, 92. tábla 1-4), két orsógombot (92. tábla 6-7), vaskést (56. tábla 2), zablatöredéket (92. tábla 5), egy csonttárgyat (94. tábla 1), töredékes felső malomkövet (85. tábla 3), valamint igen sok kölest, kevés rozsot, árpát, olaszmuhart, borsót találtunk. 17. ház (XIII. szelvény 1989)112 A 12. ház közelében helyezkedik el, csak kis részletét sikerült feltárnunk. Mérhető nagysága: 1,6X1 méter. Omladéka erősen átégett, faszenes, hamus agyag volt. A feltárt részben azonban köveket nem találtunk. Padlója dél felé enyhén lejtett. 4 cm vastag tapasztása néhány foltban, épségben megmaradt. A padlót is hamus, faszenes, égett agyagréteg borította. Leletek:"3 A házrészlet bontásából töredékes fazék (52. tábla 3), nagy méretű tárolóedény töredéke (55. tábla 2), cseréptöredékek (7. tábla 7; 84. tábla 1-2, 8-9), állatcsontok, valamint köles, búza kevés olaszmuhar, lencse, árpa, zab került elő. 11.2. KŐÉPÜLET Négyszög alakú. Mérete: 5,5x5,5 m. 0,80 m vastagságú falait agyagba rakott kőből alakították ki. A déli falat egy, feltehetőleg újkori árok nagyrészt elpusztította. Az épület sarkai azonban eredeti helyzetükben megmaradtak. Az épület belsejét vörösre, olykor szürkére égett agyag töltötte ki, benne, másodlagos helyzetben lévő köveket találtunk. Az agyagréteg eltávolítása után a bolygatatlan altalajon 13, párhuzamosan elhelyezkedő, átlag 10 cm széles, elszenesedett deszkát találtunk, ezek mindegyike a falak alá futott.114 * * * A falaknak nem készítettek külön-külön alapozási árkot, hanem egy nagy négyszögletes gödröt ástak, amelynek körvonalait jól meg tudtuk figyelni. A gödör alján helyezték el a deszkákat, majd erre építették rá a falakat. A falakat összetartó agyag a bolygatatlan altalajtól 0,30 méterre vörös, efelett sárga volt. A bontás során rendszertelenül ugyan, de habarcs- és faszénmaradványokat is találtunk. A falak szélein az agyagot, amelybe a köveket rakták, gondosan elsimították. Az előkerült objektumot egy épület kőalapjának tarthatjuk, amelynek felmenő falaira csak következtetni tudunk. Mivel az alapfalak csak 0,80 m szélesek voltak, az épület vagy nem volt túl magas, vagy fentebbi szintjei nem kőből készültek. Hogy azonban nemcsak az alapok épülhettek kőből, azt valószínűvé teszi az az egységes kőfelület, amelyet az épület feltárása során először kibontottunk. Ez elhelyezkedéséből következőleg az északi fal ledőlt maradványa lehetett. A bontás során előkerült nagy mennyiségű faszén és égett agyagtöredék viszont 112 Az objektumot első jelentésemben kemenceként interpretáltam. Vö.: Wolf 1992, 412. A későbbi ásatási tapasztalatok alapján azonban valószínűbb, hogy ez is egy ház részlete lehetett. A feltárt részlet azonban oly csekély, hogy értelmezése továbbra is nehézséget jelent. 113 HÓM ltsz: 92.66.1-2; 92.67.1-18; 92.68.1-2; 92.69.1-18. 114 A deszkákat Gömöri János a ház padlójaként értelmezte. Vö.: Gömöri 2002, 121. Az ásatási megfigyelések szerint azonban a _____________________________________ famaradványok semmiképpen sem tartozhattak a padlózathoz, 111 HÓM ltsz: 92.25.72-75; 96.1.12-31; 96.1.554-644; 96.1.647. egyértelműen alapozásnak tekinthetjük őket.
