Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
213 10000 1000 100 o> Is E 1 0,1 TM Búza ■■ Köles Méz ■■ Marhavér “ 4. minta — 6. minta 4-& ,vg> & VÍ3 0$V о VÍT ^ 134. kép. Edelény-Borsodi földvár 1992. évi ételmaradványainak összehasonlító ásványianyag-tartalma (4.. 6. minták) vényi eredetét. Ha a 6. minta zsírsavtartalmát összevetjük néhány mai élelmiszer ismert zsírsav eredményeivel, úgy még arányaiban sem hasonlít egyikre sem. A 4. mintában viszont igen karakterisztikus az arachinsav értéke. (Sajnos koleszterint nem sikerült kimutatni, ha volt benne, mára már elbomlott.) Mivel a 4. mintában ezen felül még magas a palmitinsav- és olajtartalom, ezért bizonyos, hogy volt állati eredetű zsiradék az élelmiszerben. Amennyiben néhány zsiradék zsírsavösszetételét grafikusan ábrázolva összevetjük a mintánkban mért értékekkel, úgy az arányaiban leginkább a birkahúsra hasonlított (136. kép, 51. táblázat). 49. táblázat. Borsod. Összehasonlító ásványianyag-tartalom a Pannon Agrártudományi Egyetem, Kaposvár vizsgálatai alapján Búza Köles Méz Marhavér 4. minta 6. minta Na (g/kg) 110 60 100 1420 1,01 0,23 К (g/kg) 4450 5000 360 48,5 0,78 1,06 Ca (g/kg) 480 700 1400 100 48 39 Mg (g/kg)1300 30 24,5 1,49 1,82 P (g/kg 4200 2700 200 60 1,18 2,16 Fe (mg/kg)50 77 10 90000 1580 3160 Cu (mg/kg)5,3 8,9 0,6 0,9 8,4 8,4 Zn (mg/kg)21,9 33 0,9 1,15 19,2 29,7 Mn (mg/kg)35,6 15 0,3 0,02 100 190 Nyershamu (%) 3,1 0,2 18,9 36,2 Szárazanyag (%) 85,4 89,8 Víztartalom (%) 14,6 10,2 Az 1992. évi két minta, bár különböző ételféleséget takar, de mégis egytálétel-maradványok. Közös vonásuk, hogy finom gabonaőrleményből készült lisztbe/ darába kölesszemeket (a másodikhoz inkább muhart) adtak. Az 1. minta analitikai vizsgálatainak eredményeképpen bizonyossá vált, hogy a főzött kásához húst is adtak. A zsírsavösszetétel alapján ez valószínűleg birkahús lehetett. A harmadik, 1998. évi ételmaradvány (8. ház, 5. minta) az előbbiektől már első ránézésre is élesen különbözött. A paticcsal kevert kisebb-nagyobb, egymásba sült darabokból - már a legkisebb mechanikai behatásra - szenült erdei gyümölcsök termései és magjai estek ki (137. kép). A legtöbb maradvány kökénytől (Prunus spinosa) származott. Csonthéjakon kívül mumifikálódott kökénygyümölcsök is nagy bőségben voltak. Találtunk még vadkörte- vagy vackor- (Pyrus spec.) magot, vadalma- (Malus silvestris) termésmúmiát, vadrózsa (Rosa spec.) mumifikálódott bogyóját, húsos som (Cornus mas) szenült csonthéját. A törmelékek között még a földi bodza (Sambucus ebulus) csonthéjas magja is árválkodott. De vöröses színéből következően nem az ételből származott, hanem az edények körül bőségben előforduló paticsokkal került ide. A földi bodza közönségesen előforduló ruderális gyomnövény, utak, házak mentén és mindenütt seregesen nő, ahol a terület taposásnak van kitéve, és a talaj nitrogéntartalma magas. Fogyasztásra amúgy sem alkalmas, ismert egykeresztes méreg.898 Az 1998. évi 5. minta feltárása és mikroszkopikus vizsgálata során nem találtunk gabonaphytolithot. Ellenben számos mikroszkopikus méretű, a fent bemuta-898 Rápóti-Romváry 1983.
