Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
119 szénmaradványokból arra lehet következtetni, hogy az építkezéshez tölgyet és fenyőt használtak. A házak méretét csak a tűzhelyek elrendezése mutatta, ezek alapján nem lehettek hosszabbak 6 méternél. A biskupini leletek a nyugati szlávok 10. század végi építkezésének jellemző példái. Vannak ugyan földbe ásott házak is, elsősorban a korábbi időben, és néha még a 11-12. században is. A nyugati szlávok lakta vidékek legtöbbjére azonban már a 9. században is a földfelszínen álló lakóhelytípus volt jellemző. A házak borona- vagy paticsfalúak, általában 15-18 m2 az alapterületük, de előfordult ennél jóval nagyobb, több osztató épület is, már a 10. században is. A házak közepén vagy sarkában tűzhelyek, vagy kemencék helyezkedtek el. Gyakran gazdasági rendeltetésű melléképületek is álltak a házak mellett. Minden faluban találtak körte alakú vermeket.838 Naszacowicében a 10. századi vár sáncának belső oldalán egy sor faház állt.839 Levy Hradec-ben a 9. század végén, 10. század elején a várfalhoz faházak épültek. A földvár 10. századi periódusában is több boronafalas házat találtak.840 Gnieznóban a 10. század végén, 11. század elején egy- és kétszobás faépületeket építettek, tűzhellyel. A lakóépületeket boronafalas, a gazdasági épületeket pedig fonott falas technika jellemzi.841 Poznanban a 10. század végi, 11. század eleji köznépi házak földfelszínen álló, boronafalas épületek voltak, belsejükben kőből rakott tűzhelyekkel.842 Wroclawban a 10. század második felére vagy all. század elejére datálható rétegben csak faépületek maradványaira bukkantak. A lakóházakat boronafalas vagy favázas technikával építették, általában egyterűek, 10-20 m2 alapterületűek voltak. A településre jellemző a zárt beépítés és a több településrétegen át megtartott térbeosztás.843 Mecklenburgban közvetlenül a sánc hátsó oldalán cölöp- és sövényházak nyomait lehetett kimutatni.844 Kőalapú boronaházak jellemzők Staré Mésto 9-10. századi településére is.845 Úgy vélem, e néhány példa is egyértelműen bizonyítja, hogy a Magyarországgal szomszédos szláv területeken a 10-11. században, köznépi környezetben is általánosan elterjed volt a földfelszíni faépítészet. A tágabb környezethez viszonyítva tehát a borsodi falu nem egyedülálló, de nem is elmaradottabb annál. Puszta léte is ellentmond azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint Magyarországon ezidőtájt nemhogy állandó határú falvakkal, de még jelentős számú téli szállással sem számolhatunk.846 De felül kell, hogy bíráljuk a korábbi régé858 Kobylinski 2000, 71. 839 Poleski 2000, 165. 840 Tomková 2000, 381. 841 Sawicki 2000, 473^174. 842 Kara 2000, 477. 843 Rzeznik 2000, 484, 327. kép. 844 Donat 2000, 662. 845 Hruby 1965, 216, 415—416. A korszak váraiban feltárt épületekről röviden: Mordovin 2016a, 164-167. 846 Kristó 1995a, 192-193, 337, 340-343, Kristó 1999, 149. szeti feltárások eredményei alapján kialakított képet is. Az újabb ásatások ugyanis egyértelműen bizonyították, hogy a nagy alapterületű, szórt falvak mellett mindenkor voltak olyan települések is, amelyekben a házak utcaszerüen sorokba rendeződve épültek. Számos helyen találtak olyan kis méretű, tanyaszerü települést is, amelyben csak egy vagy két ház és a hozzá tartozó gazdasági épületek álltak.847 Mindez azt jelenti, hogy már a legkorábbi időktől fogva több különböző településtípus élt egymás mellett, amelyekben a földbe ásott, illetve a földfelszínen álló épületek egyaránt megtalálhatók voltak. A borsodi településről hiányoznak az Árpád-kori falvakban megszokott árkok és vermek. A vermek hiányát feltehetően az indokolja, hogy a gabonát nem azokban, hanem a padlásokon, esetleg a néhány ház mellett feltételezhető kisebb épületekben tárolták. De hiányoznak a nagy méretű, agyagból épített külső kemencék, illetve kemencebokrok is. A korai főváros, Esztergom közelsége valószínűleg a Szentgyörgymezőn feltárt települést is kiemeli az egyszerű falvak sorából. Lehetséges tehát, hogy a „szokásostól” eltérő házainak ez a magyarázata. Valószínűbb azonban, hogy 10-13. századi falvaink egészen más képet mutattak, mint ahogyan azt hosszú ideig képzeltük. 11.15. GAZDÁLKODÁS ÉS ÉLETMÓD A 10. SZÁZADI FALUBAN II.15.1. A borsodi település mag- és termésleletei (Tonna Andrea) II. 15.1.1. Anyag és módszer A borsodi 10. századi település valamennyi objektuma leégett, ennek köszönhetően nagy mennyiségű szenült növényi leletanyag maradt meg az archaeobotanikai vizsgálatok számára. Összesen 45 különböző objektumból származó minta került vizsgálatra. Az 1-13. minták lelőhelyét az 5. táblázatban, a feldolgozás eredményét a 6. táblázatban foglaltam össze. A 14—45. mintákat kisebb nagyobb mennyiségű földdel együtt gyűjtötték be, így kerültek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba.848 A szerves maradványok elkülönítése a földtől iszapolással, szitasoron való átmosással történt. Az iszapolásnál használt sziták lyukbősége 1,5-1-0,75-0,5-0,25 mm volt. 847 Cs. Sós-Parádi 1971, 136-137, Mesterházy 1983, 151, Kovalovszki 1986, 63, Jankovich B. 1991, 192-193, Jankovich B.-Szatmári 2013, 637-638, Laszlovszky 1991, 351-354. Összefoglaló jelleggel: Talács 2010, 15-18. 848 A mintákat két részben vizsgáltam meg. Mivel azonban valamennyi a borsodi 10. századi településről származik, a feldolgozott mintákat együttesen értékelem.
