Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
120 5. táblázat. A borsodi 10. századi telepről származó növényi leletek 1-13. mintájának megnevezése. Minta Mintavétel helye Mintavétel száma szelvény objektum ideje í.I. szelvény 1. ház 1987. IX. 29. 2.1-11. szelvény 1. ház ( E-i sarka, kemencében lévő edényből) 1987. IX. 8. 3.I-M. szelvény 1. ház 1987. IX. 9. 4.II. szelvény 1. ház 1987. IX. 7. 5.111. szelvény 14. ház 1987. IX. 29. 6.III. szelvény 14. ház 1987. IX. 29. 7.III. szelvény 14. ház ( cserepek alatt)1987. IX. 29. 8.III. szelvény 14. ház (ÉK-i sarka, edényből) 1987. IX. 10. 9.III. szelvény 14. ház (2. cserép alatt,)1987. IX. 29. 10.IV. szelvény 13. ház (malomkövek mellől) 1987. X. 2. 11.V. szelvény 1. ház 1987. IX. 23. 12.V. szelvény 1. ház 1987. IX. 22. 13.VII. szelvény 16. ház 1987. X. 2. A minták iszapolás előtti („bruttó”) és iszapolás utáni („nettó”) súlyait a 7. táblázat mutatja. A közel 9 kg-nyi tiszta maganyag teljes átválogatására nem volt lehetőség, ezért a nagyobb tömegű mintákból 50 g-os mennyiséget vizsgáltam. Ebben az esetben a különböző lyukbőségü sziták anyagából arányosan mértem ki az 50 g-ot, kivételt képez a 42 45. minták anyaga, amelyeket már korábban megkaptam feldolgozásra, ezért itt vagy a teljes anyagot, vagy nagyobb mennyiséget vizsgáltam meg, (lásd a 7. táblázat végét). A 24. minta esetében (XXVII. szelvény — 5. ház) a zacskókon különböző növénytani jelzéseket találtam (pl. mag, köles, borsó, búza). Felvetődött, hogy a szelvényen belül különböző helyekről származnak, vagy az egyes növényi magvak azonos területen, de elkülöníthető csoportokban voltak megfigyelhetők, ezért kerültek megkülönböztető jelzéssel külön zacskóba. Ennél a mintánál és még néhány kérdéses esetben már az iszapolásnál külön kezeltem az egyes tételeket (zacskókat) úgy, hogy az objektumhoz való tartozásuk nyilvánvaló legyen (15/1-15/2, 24/1-24/5, 25/1-25/2, 33/1-33/2. minták). Az anyag feldolgozása során kiderült, hogy legtöbb esetben nem válnak el élesen egymástól az egyes tételek (lásd később 15/1 és 15/2. minta - 10. táblázat), ezért csak az egyik mintát vizsgáltam. A mag- és termésmaradványokat sztereo-binokuláris mikroszkóp alatt - megtartásuktól függően - különböző taxonokig (rendszertani kategória) határoztam meg. A növényi magvak és termések azonosításához határozókönyveket, archaeobotanikai szakirodalmat, valamint recens mag- és termésgyűjteményt használtam. A mintákban talált faszén- és ételmaradványokat az esetleges további vizsgálatokra kigyűjtöttem, a fajlista végén mért súlyadataival feltüntettem. A növényi magvak és termések mellett kis mennyiségben talált egyéb szerves maradványokat (csontok, csigák stb.) is elkülönítettem, a fajlista végén menynyiségi adatok nélkül, jelzészerüen tüntettem fel. 11.15.1.2. Értékelés Az 1-13. minta botanikai anyagában 57 növényfajhoz, illetve taxonhoz tartozó növényi maradványt tudtam meghatározni, 55 682 darabszámmal (6. táblázat). A 14- 45. minta további gyarapodást mutat, mind fajszám, mind darabszám vonatkozásában. Összesen 107 faj, illetve taxon került meghatározásra 297 786 darabszámmal (8. táblázat). Jelen tanulmányban a továbbiakban az összesített adatokkal számolok, hisz így tudunk teljesen átfogó képet kapni erről a rendkívüli anyagról. Az értékelés alapját 120 fajhoz, illetve taxonhoz tartozó növénymaradvány adja, összesen 353 468 darabszámmal (9. táblázat). A gondos és nagyszámú mintavételnek köszönhetően kiemelkedően magas faj- és darabszámmal jellemezhető a telep botanikai anyaga. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a korrekt statisztikai értékelésekre és az egykori természetes környezet rekonstrukciójára is. Az ökológiai értékeléshez szükséges, hogy a fajszám meghaladja a negyvenet. Esetünkben összesen 80 növényfaj maradványaival számolhatunk (10. táblázat). Az értékelés során a növényi maradványokat több szempont szerint csoportosítottam: 1. ökológiai csoportosítás: amelyben a település egykori természetes környezetének növénytani állapota tükröződik; 2. antropogén csoportosítás: amely inkább az adott településen élő ember gazdálkodására és táplálkozására irányítja a figyelmet. Mindkét csoportosításnál külön diagramon ábrázoltam a fajok és a darabszámok közöti eltéréseket. II. 15.1.2.1. A növényfajok ökológiai csoportosítása Az csoportosítás alapja 80 faj. A fajszámok grafikus ábrázolása a termesztett növények mellett jelentős mennyiségű egyéb növényt is jelez. A tavaszi vetésű kapásnövények gyomnövényeinek, valamint az őszi vetésű gabona gyomnövényeinek magas faj számai az egykori kultúrterületekre (szántó, kert) mutatnak és egyben jelentős gazdálkodásra utalnak. Az ún. ruderális területek (taposásos területek) növényei az emberi behatásoknak kitett területek jelzői, magas értékei a települések nagy kiterjedését és a település hosszú időn keresztüli lakottságát mutatják. Jelen esetben az adatok alapján ez nem lehet egyértelmű (90. kép).
