Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A Mocsolyáson feltárt objektumok
Mezőkövesd-Mocsolyás 13 foltjánál is (Kalicz-Koós 1997b; 2000a, 2. kép). A két ház különállása csak a nagyméretű alaprajz alapos elemzésével vált világossá. Bebizonyosodott, hogy a házak hossztengelye egyformán ENy-DK-i irányban húzódott és így a 105/a objektum (1. ház) hossztengelyének iránya is megváltozott, vagyis ENy-DK-i irányúvá vált. Korábbi közleményünkben a 105. objektumot egyként kezeltük, de a feldolgozás során világossá vált, hogy két ház maradványairól van szó. Ezért a 105. objektum jelzetet a zavarok elkerülése miatt megtartottuk, de kettéosztottuk és 105/a objektum (1. ház), valamint 105/b objektum (2. ház) néven használjuk. Néhány lelet helye az újonnan körülhatárolt 1. ház területén (105/a objektum, 3. tábla, 2. melléklet) 105/a 1. lelet: nagyobb edény összefüggő s kissé szétszóródott töredékei; 105/a 2. lelet: kis csésze az 1. edény töredékei között, oldalra dőlve (31. tábla 9); 105/a 3a-3k leletek: diszkosz, lapos korong és körte alakú agyagnehezékek ép és töredékes darabjai (18. tábla 1-2; 20. tábla 6-7); 105/a 4. lelet: 2 db csonteszköz töredéke; 105/a 5. lelet: kerek, lapos paticsszerű tárgy töredéke a vastag paticsréteg között, amely itt eléri a 15-20 cm vastagságot; 105/a 6. lelet: ovális, lapos agyagtárgy a pa- ticsok felszínén (12. tábla 6; 13. tábla 10). A felső lapja enyhén domború, bal férfitenyérbe illő. Alulra néző lapja sima és meanderszerű karcolt vonaldísszel fedett. 105/a 7. lelet: őrlőkő töredéke a paticsomladék felső részén; 105/a 8. lelet: nagyméretű, hegyes végű kőbalta a pati- csok között (12. tábla 4). A ház kiégésekor laposan szét- hasadozott. 105/a 9. lelet: kavicsszerü, félig kidolgozott kőbalta a paticsok felső részén, a rajzon megjelölt helyen (12. tábla 4). 105/a 10. lelet: kis kőbalta; 105/a 11. lelet: vékony, lapos dörzsölőkő. A nagy hőség miatt darabokra hasadt. 105/a 12. lelet: kisméretű, ovális keresztmetszetű kőtárgy, bevágásoknak látszó bemélyedésekkel (lehet, hogy természetes eredetű). 105/a 13. lelet: hengeres, miniatűr edény (31. tábla 6); 105/a 14. lelet: nagyobb obszi- dián magkő, amely a hőségtől széthasadozott állapotban maradt meg a paticsok alatt; 105/a 15. lelet: szürke dörzsölőkő töredéke a paticsok tetején; 105/a 16. lelet: vörös homokkő töredéke a paticsomladék tetején; 105/a 17. lelet: őrlőkő fél töredéke a paticsok között. 105/a 18. lelet: őrlőkő fél töredéke a paticsok között. 105/a 19. lelet: kis tálka összetört állapotban a keleti oldalánál a paticsok alatt. 105/a 22. lelet: kőpenge a kis tálka északi oldalánál a paticsok alatt. 105/a 23. lelet: töredékes állapotú csésze a paticsok alatt, oldalra dőlve, körülötte nagyobb edény töredékei. 105/a 24. lelet: obszidián magkő, a hőségtől szétroppanva. 105/a 25. lelet: obszidián penge, a 23. lelet délnyugati oldalán; 105/a 26. lelet: nagyobb lapos, átfúrt orsókarika az obszidián magkő alatt: 105/a 27. lelet: kis ütőkő a paticsok között. 2. ház (105/b objektum, 2. melléklet) Az 1. ház délkeleti oldalával párhuzamosan állt, ugyanúgy ENy-DK-i irányú hossztengellyel. A két ház paticsomla- déka közötti nagy, üres, leletnélküli folt túlnyomó részét az éppen oda ásott, félig földbe mélyített, szkíta kori ház, valamint a házak közötti építkezéskor meghagyott terület foglalta el. Az utóbbit nagyszámú különféle lelet töltötte ki. A nagy paticsfolt eredetileg a D szelvény teljes, és az E szelvény északnyugati nagyobb részét fedte be, természetesen figyelembe véve a közepén és az északnyugati részén megfigyelt jelentős bolygatásokat. A 2. ház DK-i végét itt is megsemmisítette a 3 m széles, 2/b szondát kiásó munkagép. Jelenlegi hosszanti kiterjedéséből kb. 10 m-t tudtunk azonosítani. A szondabeli részét is figyelembe véve, feltehetően kb. 12 m hosszú lehetett, szélessége 4—6 m-re becsülhető. A paticsfolt déli részét megbolygató 410. császárkori objektum azért érdemel említést, mert egy neolitikus kaptafa alakú balta is belekerült, valószínűleg a 2. házból. Megemlítendő, hogy a házfolt déli részébe erősen bolygatott gyermektemetkezés mélyedt a ház keleti szélénél felhalmozódott kerámia, csont- és obszidián hulladékok között (106. objektum, 3. sír), amelyeket főleg a ház keleti széle mellett tártunk fel. A 2. ház északi sarkánál lévő paticsfoltból két dörzskő és több kova pattinték fordult ki. Vélhetően nemcsak a háztartás, de talán egy különböző anyagokat feldolgozó műhely hulladékai is kerülhettek erre a helyre. Több nagy kő is körbevette ezt a területet, valamint egy kupacban sok apró kavicsot is találtunk. Az egyidejű égéskatasztrófa ugyanazokat a jelenségeket eredményezte, mint amilyeneket az 1. háznál is megfigyeltünk. A D szelvény omladékrétege mellől többek között oltárláb, sematikus bikafej, finoman retusált nyílhegy, nagyobb, félkörív alakú idolfej (hasonló a Q szelvényben talált példányhoz), „csontkanalak” (és töredékeik) kerültek felszínre, valamint a paticsréteg alól több edény töredéke és obszidián magkő is. Az E szelvényben a 2. ház EK-i széléhez csatlakozott a ház irányával azonos, 2,15 m hosszú, mindössze 35 cm széles, 55 cm mély gödör (418. objektum, 2. melléklet), amelyet többszörös oszlophelynek tartunk. Meanderdíszes, vékony falú csésze töredékei és durva cserepek voltak benne. A D és E szelvényekben a következő leleteket számoztuk be, amelyek a korábbi számozásrendszer objektum számát jelölik (105/b objektum) és az ismertetett elemzés miatt most már a 2. házhoz tartozónak határoztuk meg: A 2. ház helyszínrajzon is rögzített leletei 105/b 28. lelet: díszített csőtalpas edény, töredékes állapotban az objektum északkeleti szélén. 105/b 29. lelet: díszített edény töredéke az objektum északi szélén (mellette tulok szarvcsap). E két utóbbi tárgyat a D szel-
