Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A Mocsolyáson feltárt objektumok
14 Kalicz Nándor-Koós Judit vényben találtuk. 105/b 3i. lelet: agyagnehezék fele a 29. sz. edénytöredék mellett, a D szelvényben. Az E szelvényben a következő leleteket jelöltük (a korábbi leletszámozást használva a zavarok elkerülése miatt): 105/b 30. lelet: őrlőkő az objektum északnyugati szélén (ahol a paticsréteg erősen megsüllyedt), az égési hő miatt széthasadozott állapotban. 105/b 31. lelet: ob- szidián magkő, ugyancsak az égési hő miatt szétrobbant állapotban a paticsok alatt. 105/b 32. lelet: ovális edény összetört állapotban a ház északnyugati szélén, a paticsok alatt. 105/b 33. lelet: merítőedény az E szelvény megjelölt helyén, a 2. ház délkeleti szélén, a paticsok alatt (31. tábla 16). Ettől északnyugatra, egy szkíta kori kemence alatt (161. objektum) egy háromszögletű idolfej és egy négyszögletes idol egészen kicsiny töredéke hevert. 105/b 34. lelet: négyszögletesedő testű kis edény az E szelvényben a paticsok szintje alatt, a ház széle közelében. 3. ház (166. objektum, 3. tábla és 2. melléklet) A jelenlegi elemzés szerint nem kétséges, hogy a 3. házhoz tartozott az ásatás idején még 2. háznak tartott, erősen rongált paticsfolt, a 167. objektummal együtt (3. tábla és 2. melléklet). A későbbi beásásokon kívül a felszínhez való közelségük miatt már a mélyszántás is megbolygathatta a nagy paticsfoltot, a paticsrögöket pedig széthordta. A rongálások az A, B és C szelvény nyugat-északnyugati oldalának jelentős részét, hasonlóan az U szelvény nyugati felét, a 31, az A, F, V, és Y szelvények kisebb érintkező sarkait érték. Az F szelvény északnyugati részén folytatódni látszik a 166. objektum omladéka (3. neolitikus ház, 166. objektum), erősen lejtve déli irányba. 40-60 cm mélyen hasonlóan sok kerámia került elő, mint egy ásónyommal magasabban. Észak felé a rábontással feltárt 31. szelvény nyugati részét foglalták el a sűrűbben és ritkábban fennmaradt paticsfoltok. A rongálások ellenére is megállapítható a hossztengely ÉNy-DK-i iránya. A paticsdarabok mintegy 15 m hosszan szóródtak szét a jelzett irányban. Ez az adat talán az építmény eredeti hosszúságát, vagy ahhoz közeli állapotát adhatta meg. Keleti szélessége csak becsülhető 4-6 m-re. Az U és V szelvényben határozottan előtűnik az épületek közötti, a házak tájolásával megegyező keskeny területsáv, amely a 3. és a következő, 4. házat elválasztotta egymástól. A B és C szelvény nyugati részén, a 2. és 3. ház közötti részből két dörzskő, valamint feltűnően sok obszi- dián, kovaszilánk és pattinték került elő. Több nagyobb kő is körbevette alól. objektum nyugati és déli környékét (szkíta kori kemence). Az E szelvény északi végében a 166. objektum (3. ház) északnyugati széléhez csatlakozó F szelvényben nagyszámú kerámiatöredéket találtunk hasonló állapotban, mint a házak között. Előkerült egy díszített, lapos idol alsó része a lábaival együtt. Az F szelvény feltárása a 3. ház paticsfoltjának a szintjében történt. Nagyon sok lelet hevert ezen a részen, alig 10-15 cm vastag rétegben, a ház eddigi szélét jelző szinten. A 31. szelvényben, a paticsok alatt sok cserép és állatcsont között 2 db idoltöredék került felszínre, melyek az itt később kibontott gödörhöz tartoztak. Az A szelvényben találtunk egy kis tömör idolt. Ez volt a 19. figurális ábrázolás az ásatás folyamán. Az A és D szelvény érintkező részén, a 2. és 3. ház között bukkantunk rá a 106. objektumként számon tartott csecsemőtemetkezésre (3. sír), melyet császárkori gödör bolygatott meg. A szkíta kori kemence (161. objektum) feltárása során az E szelvény északkeleti részén, a paticsréteg magasságában sok cserepet találtunk, amelyek a neolitikus cseréphalomhoz tartoztak. Ezen a helyen került elő egy kis állatszobor is (bika?), kissé töredékes állapotban. 4. ház (167. objektum, 3. tábla és 2. melléklet) Legnagyobb paticsfoltját az Y szelvényben bontottuk ki, kisebb részleteire az U és V, valamint az Z szelvényekben is rábukkantunk. Az omladékok között nagyszámú kerámiát, kőeszközt (főleg obszidiánt) és csonteszközt találtunk (főleg „kanalak” töredékeit), de a 3. és 4. ház között is rendkívül nagymennyiségű háztartási hulladék került napvilágra. Aránylag kevesebb az állatcsont a leletek között. A többi házhoz hasonló építmény a 3. ház, ÉNy- DK-i irányú hossztengellyel, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a 3. ház délkeleti szélén, a fentebb említett hosszú szakaszon, keskeny sávban megszakad a paticsfolt, és a ház ÉNy-i oldala párhuzamosan fut végig az U-V szelvényekben (3. tábla és 2. melléklet). Úgy érzékeljük, hogy a 4. házhoz tartozó, párhuzamosan futó paticssáv alapján az épület szélessége kb. 4 m lehetett. Hossza az X szelvényben is megjelenő paticsok alapján mintegy 9 m-en át követhető. így délkeleti vége megegyezik a T szelvényben kibontott 3. ház hasonló állagú, keskeny végével. Meglepő, hogy ennek a háznak a széleinél és középvonalában több (6) hengeres gödröt találtunk, amelyek oszlophelynek tulajdoníthatók (2. melléklet: 294, 295, 296, 296/a és 392. objektumok, azaz oszlophelyek). Egy számozatlan kis kerek gödröt a Z szelvényben a 4. ház délkeleti szélének megfelelő helyen tártunk fel, pati- csokkal a belsejében. 294. objektum a 3. házhoz közeli paticssáv mellett, az U szelvényben: ovális kis gödör, paticsokkal a belsejében (75 x 45 cm, mélység 44 cm, oszlopgödör). 295. objektum az Y szelvényben: lekerekített sarkú, téglalap alakú (65 x 40 cm, mélysége 38 cm, oszlopgödör). 296. objektum a V szelvényben: téglalap alakú (65 x 45 cm, mélysége 32 cm). Cölöplyuk lehetett. A benne talált edény egy kisméretű, kónikus tál. Sima felületű, fényezett, pelyvás soványítású, jól iszapolt, világosszürke színű (M: 4,5 cm, szá: 12,8 cm (98. tábla 3).
