Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
Mezőkövesd-Mocsolyás középső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata 315 pusztulhatott le és halmozódott fel az ártér peremén, a hordalékkúp maradvány felszínének és az alluviális síknak a találkozási sávjában. 2. táblázat: Mezőkövesd-Mocsolyás régészeti lelőhelyen kialakított talajszelvény üledékföldtani és bővített talajtani vizsgálatának eredményei 2. Mélység (cm) pA mg/kg Mg mg/kg Fe mg/kg Ca mg/kg K mg/kg Mn mg/kg 0-20 1215 6783 3761 2987 7689 45 20^10 962 5674 3678 3012 4521 57 40-60 202 3215 3351 2234 3098 55 60-80 187 3115 3245 2165 2978 86 80-100 172 3042 4532 2139 2911 87 100-110 352 4581 6425 2117 8775 176 110-120 331 4208 6282 2616 7678 183 120-130 324 4014 6581 2297 6447 113 130-140 286 3918 6268 2282 6821 122 140-150 215 4388 6425 2812 5134 132 150-160 181 4544 11641 2148 4507 397 160-170 142 4485 11955 3148 5664 397 170-180 112 4388 11835 4895 5604 396 190-200 98 4544 11365 4738 4074 396 200-220 96 5604 12536 4858 4231 316 220-240 97 5918 12208 5641 3761 322 240-260 91 5014 16148 8775 3641 352 260-280 94 8619 15208 11249 2798 344 280-300 65 8305 16775 13272 2955 348 A talajtani, üledékföldtani vizsgálatok alapján a középső neolitikum kronológiai szinthez sorolt AVK 1 (Szatmár-csoport) közösségei egyértelműen Barna Erdei Talaj felszínre telepedtek, bár az elfedett, fixálódott talajréteg igen jelentős mértékben megváltozott az emberi megtelepedés hatására. Ez egyértelműen felismerhető a jelentősebb foszfát és kálium tartalomból. A kálium tartalom a rendkívül jelentős égett faszén mennyiségével mutat összefüggést, míg a foszfát tartalom növekedése az egyik legbiztosabb jele az emberi aktivitásnak, település közeli helyzetnek és az állattartásnak. Az allúviumon kialakított szelvényben feltárt égett faszenek, a pollenösszetétel alapján feltételezhető, hogy a neolitikus közösség megtelepedése előtt zárt, tölgy dominanciával jellemezhető erdő borította a felszínt. A zárt erdőtakaró alatt barna erdei talaj képződött, és a település lakói a lakható és a termeléshez szükséges nyitott felszín kialakítása után egy termékeny, ármentes felszínen kezdhették el a termelő tevékenységüket. Nem zárható ki, hogy egymás melletti területeket időszakosan leégettek és vontak használatba, majd hagyták visszaerdősülni két termelési-megtelepe- dési ciklus között, de ezt az egész régészeti szelvényre, vagy több neolitikus telepre kiterjesztett vizsgálat nélkül nem lehet rekonstruálni. A holocén korú talajképződményből, az emberi település szintjéből, illetve közvetlenül a megtelepedés előtti szakaszból Mollusca héjakat és növényi maradványokat (faszeneket) sikerült kiiszapolni a régészeti feltárás falából vett mintákból. Az iszapolással kinyert környezettörténeti mintából igen nagy mennyiségű faszén került elő, de ezek döntő része (86%) olyan mértékig átégett volt, hogy nem lehetett taxonómiai szempontból azonosítani3 (3. táblázat). Az anthrakológiai anyag (3. táblázat) legjelentősebb határozható famaradványa a tölgy (Quercus) volt, bár elhanyagolható mennyiségben, de szil (Ulmus), kőris (Fraxinus). gyertyán (Carpinus), mogyoró (Corylus) az allúviumokat borító keményfás ligeterdőket és a löszös hegyláb előtéri régióban kifejlődött gyertyános tölgyeseket alkotó fák, cserjék maradványai is viszonylag jelentősebb számban kerültek elő. A nedvesebb térszíneket, a ligeterdei környezet kifejlődését a neolitikumban az éger {Aims) famaradványok jelenléte is alátámasztja (3. táblázat). Bár a neolitikus ház omladékából előkerült famaradványok hasznosíthatósági szempontból egyértelműen emberi szelekciót tükröznek, de feltételezhető, hogy bizonyos mértékig az erdő összetételét is visszatükrözik (3. táblázat). Ennek nyomán elsősorban mogyoró alkotta cserjeszinttel jellemezhető tölgyes erdők, a szárazabb aljzatú gyertyános tölgyesek, valamint a nedvesebb aljzatú keményfás ligeterdők boríthatták a középső neolitikus megtelepedés környezetét. 3. táblázat: A Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhelyen az 1. ház kitöltéséből származó minta iszapolása során előkerült faszén maradványainak összetétele Famaradvány db % Átégett, határozhatatlan 4325 86,00 Tölgy (Querem) 597 11,87 Szil {Ulmus) 72 1.43 Kőris (Fraxinus) 9 0,18 Gyertyán (Carpinus) II 0,22 Éger (Alnus) 2 0,04 Mogyoró (Corylus) 13 0,26 Összesen 5029 100,00 Az anthrakológiai anyag mellett viszonylag jelentős számú Mollusca fauna került elő (4. táblázat). A vizsgált területen ez az első statisztikus mennyiségű Mollusca fauna, amely középső neolitikus objektumokból került elő. A faunát 18 szárazföldi csigataxon több mint 800 egyede alkotta (4. táblázat). Az omladékból, az emberi megtelepedés előtti időszakból több erdei fauna elemet (például Clausilid), köztük az Ena obscura, Aegopinella minor fajokat sikerült meghatározni. 3 A régészeti szintből kiemelt minta 100 liter, mintegy 260 kg volt. A mintát kettős iszapolással könnyű és nehéz frakcióra bontották, majd kézzel válogatták. A válogatott anyagot dolgoztuk fel.
