Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
314 Sümegi Pál 1. táblázat: Mezőkövesd-Mocsolyás régészeti lelőhelyen kialakított talajszelvény üledékföldtani és bővített talajtani vizsgálatának eredményei 1. Mélység (cm) Agyag < 0,002 mm Durva-kőzetliszt 0,002-0,02 mm Finom-kőzetliszt 0,02-0,06 mm Homok > 0,06 mm pH Humusz (m/m%) CaC03 (m/m%) 0-20 16,5 32,4 40,5 10,6 7,08 46 2,82 0,21 20—40 16,9 32,1 38,6 12,4 7,11 48 1,76 0,34 40-60 16,8 32,8 39,1 11,3 7,02 49 1,51 0,19 60-B0 17,6 31,1 39,5 11,8 6,59 49 1,02 0,16 80-100 17,9 30,8 39,6 11,7 6,61 50 0,49 0,31 100-110 22,3 29,9 40,8 7,0 6.74 55 0,41 0,16 110-120 23,4 30,5 40,3 5,8 6,65 57 1,48 0,27 120-130 22,9 30,7 40,9 5,5 6,89 56 1,51 0,22 130-140 22,9 28,7 39,7 8,7 6,71 56 1,35 0,17 140-150 23,1 28,9 38,7 9,3 6,95 57 1,38 0,21 150-160 23,5 29,2 37,9 9,4 7,15 57 1,15 0,19 160-170 24,1 29,4 37,2 9,3 7,05 60 0,86 0,22 170-180 23,8 29,8 38,5 7,9 7,12 59 0,57 0,39 190-200 23,5 30,5 39,4 6,6 7,14 58 0,55 0,43 200-220 22,1 30,9 39,3 7,7 7,23 57 0,32 2,14 220-240 21,9 29,7 40,9 7,5 7,96 54 0,29 3,26 240-260 22,0 30,5 43,9 3,6 8,01 55 0,24 7,11 260-280 19,6 35,8 42,8 1,8 8,06 52 0,21 7,34 280-300 17,6 36,4 43,6 2,4 7,98 50 0,17 7,86 9. ábra. Mezőkövesd-Mocsolyás régészeti lelőhelyen mélyített földtani szelvény rétegsora Fig. 9. Geological section of the archaeological site at Mezőkövesd-Mocsolyás eredetileg Agyagbemosódásos Barna Erdei talaj boríthatta. Napjainkban a földművelés hatására a vizsgált területen barnaföldek találhatók elsősorban, de a két altípus elkülönítése nem olyan egyszerű, mert valójában a barna erdőtalajok fejlődésének két fázisát jelentik. A barnaföld egyik jellemző talajfejlődési folyamata az agyagosodás, az agyagásvány képződés, míg Agyagbemosódásos BET- nél ezen túlmenően agyagbemosódás is jelentkezik. Ez utóbbi folyamatnak a lényege, hogy a keletkező agyagásványok a talaj A szintjéből (savas és folyamatosan nedves környezet) a leszivárgó csapadék hatására mélyebb szintre, a B szintbe vándorolnak és ott felhalmozódnak. A különbségtétel sok esetben problémás, mivel a talajképződés egy állandóan változó, dinamikus folyamat, és nem zárható ki, hogy pont a középső neolitikumban megtelepedő AVK I (Szatmár-csoport) közössége indította el azt az emberi termelő tevékenységet (irtványok, nyitott terek, megtelepedési felszínek, utak, művelt területek, rétek, legelők kialakítása), amely nyomán a talajátalakulás megindulhatott. Ugyanakkor a megtelepedési pont környezetében a termelő gazdálkodásban, a napi 5 km-es maximális produktív mozgási távolságot (1 órás járóföldet) figyelembe véve, a régészeti lelőhely környezetében elvégzett gyűjtőterület (SCA) elemzés nyomán a Barna Erdei Talaj az SCA terület mintegy 40%-ában, a hidromorf talajok 60%-ában jelentkezett. Az emberi települést feltáró régészeti ásatás falából vett minták és a régészeti gödör alján mélyített fúrás elemzése alapján a bemosott talaj és a régészeti anyagot tartalmazó talaj teljesen azonos genetikájú volt. Ezt támasztja alá az azonos ésjelentős karbonát és szervesanyag tartalom, a bemosott talajban található apró Mollusca héjak is. Ez a talaj tehát nem az ártéren keletkezett, hanem a magasabb, löszös térszínekről viszonylag rövid idő alatt Fckctcsbama s/ínü. poliéderes töiésü. növény maradvány os. szántott, recens lalajszint Fckctcsbama színű, jelentős agyag- tartalmú. növény - cs fauna maradvány os. kora-holocén kom. Neolit kultúráin)/ tartozó (4900-5200 cal BC) régészeti any agot tartalmazó, krotovinás talajszint Sárgásbarna színű, jelentős agy agtartalmú. durvakőzctlisztes finom- közctliszt. infúziós lös/réteg. karbonátos és vasas konktéciókkal. növény i pszeudomorfóza kitöltésekkel Fehércsszürke kavicsos homokréteg, az Észak-Alföldi Hordakikkúp Síksághoz tartozó réteg
