Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
Mezőkövesd-Mocsolyás középső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata 313 aránya elérte a 70%-ot. A fás szárú pollenek között elsősorban hárs (Tilia), tölgy (Quercus), mogyoró (Corylus), gyertyán (Carpinus), éger (Alnus) és fűz (Salix) pollenek, alárendelt mennyiségben tűlevelű fák (fenyők) pollenjei kerültek elő. A lágyszárúak között a fűfélék (Gramineae), li- batópfélék (Chenopodiaceae) pollenjei domináltak, de gabonafélék (búza, árpa) pollenjei is előkerültek, igaz rendkívül alárendelt mennyiségben. A gabonafélék mellett a szamártövis (Carduus), ászát (Crisium), útifű (Plantago), lósóska (Rumex), ökörfarkkóró (Verbascum) pollenek jelenléte utal az erőteljes emberi jelenlétre, növénytermesztés és állattenyésztés (rét, legelő) tényére. A gabonafélék alárendelt aránya, valamint a legeltetett rétekre jellemző rágást, taposást elviselő, illetve mérgező növények erőteljesebb dominanciája nyomán feltételezzük, hogy a vizsgált szelvény környezetében elsősorban legeltetett területek lehettek, és az itt feltárt középső neolitikus megtelepedésre az állattartás lehetett a jellemző. A gabonaföldek feltételezhetően az allúvium hátterében, magasabb, lösszel borított térszíneken helyezkedhettek el. Emellett alárendelt pollenarányban szerepet játszhatott a kisebb, kertszerű földművelés is, mivel a vizsgált területen csak kisebb, szigetszerűen megjelenő felszínek - mint a Halom-domb - emelkedtek az árvizekkel borított allúvium általános szintje fölé. Ugyanebből a szintből kiemelt égett fadarabok jelentős része tölgyfának (Quercus) bizonyult, bár több famaradvány annyira átégett, hogy a határozási bélyegek megsemmisültek és határozhatatlanná váltak. A szint radiokarbon kora 6275 +/—56 BP (kódszáma: deb-5020) évnek adódott. Kalibráció nyomán ez 5308-5162 cal BC (7185 ± 73 cal BP) évnek (CAL PÁL program, 67%-os valószínűség), illetve 5370-5060 cal BC évnek (OxCal program, 95%-os valószínűség) bizonyult. Az adatok alapján az égetéses erdőirtás és a faszenes réteg felhalmozódása a Krisztus előtti VI. évezred második felében, legnagyobb valószínűséggel (57%) 5320-5200 évek között történt (8. ábra). A radiokarbon vizsgálatok alapján az égett faszeneket tartalmazó talajbemosódás kora nagy valószínűséggel megegyezik a Halom-dombon a középső neolitikumban kialakult emberi település korával. Ugyanis a régészeti lelőhelyen mért 13 radiokarbon adat súlyozott átlaga 5400-5250 cal BC évek közötti megtelepedési aktivitást valószínűsít (Kalicz-Koós, 2000: p. 68-69). Bár a tömeges faszénminták következtében a radiokarbon adatok viszonylag széles sávban szórnak (Kalicz- Koós, 2000: p. 68-69), de a mérések súlyozott átlaga alapján a Krisztus előtt VI. évezred második felében, legjelentősebb valószínűséggel a Krisztus előtt 5400-5200 évek között lehetett az AVKI (Szatmár-csoport) megtelepedési és tevékenységi intervalluma a vizsgált területen. Bamásfckctc s/inü. poliéderes s/crkc/ciü. vasborsókat tartalmazó réti talaj Bamásfckctc s/inü. égett faszeneket tartalmazó 5200-5300 cal BC kom talajbemosódás Yásas csomókat és üregkitöltéseket tartalmazó, zöldcsszürke színű, pleisztocén végi-ltolocén kezdeti, ártéri alluviális üledék Felié re sszürkc ka\ icsos homokréteg, az Észak- Alföldi Hordalékkúp Síksághoz tartozó szint 7. ábra. Csincse-patak allúviumába mélyített földtani szelvény rétegsora Fig. 7. Geological section of the alluvium of the Csincse Stream 5(>0OCalBC 5400CalBC 5200CalBC SOOOCalBC 4800CalBC 4600CalBC Calibrated date 8. ábra. A Csincse-patak allúviumában kialakított szelvényből kiemelt égett faszenek kalibrációs kora (OxCal v3.9 módszerrel) Fig. 8. Calibrated date of the charcoal samples recovered from the investigated section of the alluvium of the Csincse Stream (calibrated with OxCal v3.9) A lelőhelyen, a leégett házak régészeti szelvényének falánál is geológiai szelvényt alakítottunk ki (9. ábra). A rétegsor kifejlődése alátámasztja a keresztszelvénynél leírtakat, a középső neolitikus megtelepedés magasabb térszíni helyzetét, fehéresszürke színű (Munsell színskálán: 10 YR 8/1—7/1) fekü kavicsos homok, sárgásbarna színű (10 YR 6/8) infúziós löszréteg, megtelepedési talajszint (10 YR 2/2) és fedő recens talajréteg (10 YR 2/1) üledékes sorozat kifejlődését. Arétegsoron üledékföldtani és bővített talajtani vizsgálatot végeztünk (1. és 2. táblázat). A bővített talajtani vizsgálatok alapján a régészeti lelőhely közvetlen környezetét Barna Erdei Talaj, legnagyobb valószínűséggel
