Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
Mezőkövesd-Mocsolyás középső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata 311 5. ábra. A vizsgált terület és tágabb környezetének talajtani viszonyai Fig. 5. Pedology of the study area and its broader environs KeuOII JO 1 D kn .1/ S/ II I I IK l-'Aldtanl v^h ötiknyaini liins/ékén. I lOO.(HK) AtiKOlOI’O iuliilhA/ÍHOk Iclltiis/mlliituivnl 1:80 000 S/.inkulcs: ^■1 ILirnafiihUk ■■ S/tycppesedö réti szolonyccck ■■ Mélyben sós alföldi mészlepcdékcs csernozjomok i I Réti csernozjomok ■■ Réti szolon) ecek I I N/t\ ippcsi'di) réti szolonyecek i I Szolonyeces réti talajok i i Réti talajok I I Réti öntéstalajok közötti pleisztocén lösszel fedett egykori hordalékkúp fennmaradt maradványfelszíneit és a holocén alluvium közötti folyamatos térszínváltozást, a neolitikus megtelepedés és az alluvium között földtani térképező fúrásokat mélyítettünk. A geológiai térképező fúrások (4. ábra) leírása nyomán rajzoltuk meg a magasabb pleisztocén végén kialakult felszíntől a patak allúviumig húzódó geológiai szelvényt (5. ábra). A geológiai szelvény alapján az üledékrétegek jelentős része a pleisztocén végén akkumulálódott (5. ábra), nemcsak a lösszel fedett hordalékkúp részen, hanem az allúviumok területén is. A morfológiai vizsgálat eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Biikkalja hegyláb- felszínének előterében (Pinczés, 1956), a pleisztocén hordalékkúpon, löszös rétegekkel fedett jégkori hordalékkúpon helyezkedett el. A hordalékkúpot a Csincse- és Kánya-patakok részekre bontották, és a középső neolitikus megtelepedést a két mélyebb helyzetű, jó vízellátású allú- vium között félszigetszerűen megmaradt, lösszel fedett, magasabb, egyértelműen ármentes térszínen alakították ki (2. ábra). A feküszintben feltárt fluviális eredetű, kavicsos homok és homokos kavics az Észak Alföldi Hordalékkúp Síksághoz tartozik. Kialakulása a medencében zajló negyedidőszaki kéregmozgásokhoz kötődik, és felhalmozódása a felső-pleisztocén során szakadt meg (Sümeghy, 1944). A hordalékkúp képződés megszakadásának oka az volt, hogy az Északi-középhegység előterében található, a hegylábi régióhoz csatlakozó hordalékkúp rendszert kialakító folyók és patakok az erózióbázis süllyedése, a neotektonikai medencék áthelyeződése következtében bevágódtak saját hordalékkúp anyagukba, és feldarabolták ezt a térszínt. A bevágódott patakok és folyók kanyargó medreket alakítottak ki még a felső würm során, és egyre szélesedő, fejlődő ártéri síkot, allúviumot hoztak létre. A maturus állapotba lépett, nem fejlődő, pusztuló és a fejlődő allúviumok tengerszint feletti magasságából kiemelkedő hordalékkúpok felszíne relatíve szárazabbá vált. így a pleisztocén végén a szél által szállított finom por megkötődött ezeknek a hordalékkúpoknak a felszínén, és megindult a löszképződés. A törmelékkúpok relatív kiemelkedésétől, az egykori talajvíz mozgás intenzitásától és a talajvíz helyzetétől
