Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
310 Sümegi Pál tünk, hogy statisztikailag értékelhető eredményt kapjunk. 80 szem alatt a rétegeket sterilnek tekintettük, ez esetben feljegyeztük a megfigyelt fajokat. A pernye meghatározásnál a pontszámítás (Clark, 1982) módszerét alkalmaztuk. A komplex paleoökológiai értékeléshez Birks- Birks (1980) modelljét és elemzési rendszerét használtuk fel. A lelőhelyről kiemelt, megközelítőleg egy mázsa üledékanyag iszapolását a germán archeozoológiai és archeobotanikai kutatásokban használatos ún. „kettős iszapolással” nyertük ki, és mind a könnyű, mind a nehéz frakcióból kézi szeparálással válogattuk ki a növényi és állati maradványokat. Az előkerült archeobotanikai maradványok döntő részét szenesült famaradványok,2 illetve Mollusca héjak alkották. Ezeknek a bioindikátor csoportoknak a segítségével az egykori növényzeti borítást, a növényzetnek az ember által hasznosított részét és természetes növényzet összetételét rekonstruáltuk. Külön kiemelnénk az igen jelentős számú szárazföldi csiga maradványt, amely révén az Alföldi Vonaldíszes Kultúra környezeti hátterét először lehetett statisztikus mennyiségű malakológiai anyag alapján értékelni. A ma- lakológiai anyag alapján nem csak az egykori környezeti tényezőket, hanem a lehetséges paleotáplálkozási viszonyokra is adatokat kaptunk. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Térképező fúrásvizsgálat eredményei Figyelembe véve a vizsgált terület geomorfológiai (1. és 2. ábra), geológiai (3. ábra), talajtani (4. ábra) adottságait, a Kánya-patak és a Csincse-patak allúviuma 1. ábra. A vizsgált terület tágabb környezetének, a hegyláb felszínnek és az alföld találkozásának morfológiai viszonyai Fig. I. Morphology of the site’s broader area at the interface of the piedmont and the plainland 2 Köszönetemet fejezem ki Rudner Edinának, a vizsgálatok idején az MTA Földrajzkutató Intézetben dolgozó PhD hallgatómnak, aki az anthrakológiai vizsgálatokat végezte. 2. ábra. Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhely közvetlen környezetének, a Csincse- és a Kánya-patak mélyebb helyzetű allúviuma között található, lösszel fedett, félszigetszerüen fennmaradt magasabb, ármentes térszíne (Halom-domb) Fig. 2. The peninsula-like, loess-covered, flood-free area (Halom-domb Hill) between the alluvium of the Csincse and Kánya Streams in the immediate surroundings of the Mezőkövesd-Mocsolyás site 3. ábra. Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhely közvetlen környezetének földtani térképe 1 = lösszel fedett hegyláb- felszín, 2 = lösszel fedett hordalékkúp, 3 = holocén allúvium Fig. 3. Geological map of the immediate surroundings of the Mezőkövesd-Mocsolyás site 1 = loess-covered piedmont. 2 = loess-covered alluvial cone, 3 = Holocene alluvium 4. ábra. Az infúziós lösz Mollusca faunájának összetétele Fig. 4. Breakdown of the molluscanfauna of the infusion loess
