Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
17. SZÁZADI KÁLYHÁK
78 lehetett elhelyezve - a pávás csempe nagyobb magassága miatt külön sort alkothatott. Ugyancsak külön, az alsó rész felső sorában állhattak a Bethlen címeres darabok, amelyeknek felső, csempeszélig futó kötélfonat dísze egységes sávvá összezárva hatásosan dekorálta a kályha alsó részének felső éleit. A téglalap alakú, oszlopos csempe a felső részen állhatott, az áttört tetejű csempe töredék pedig már az oromzat része volt (79. kép). Párhuzamok, keltezés: A kályha egyik meghatározó elemét, a Bethlen címeres csempét az ónodi vár anyagából közölték, de valószínűleg több típus is megtalálható ott. 11 2 A 2. típusú csempe töredékét egy Miskolc városi lelőhelyről is ismerjük." 3 Bethlen Gábor címerének megjelenése a kályhán viszonylag szűk időszakra keltezi a kályha felállítását. Borsod megye 1620-ban, a nikolsburgi béke után került Bethlen Gábor fennhatósága alá, s egészen haláláig, 1629-ig ott is maradt. Ebben az időszakban készülhetett az ónodi és a diósgyőri kályha, s lehetséges, hogy egy miskolci vagy környékbeli műhely által. KOSZORÚS CSEMPÉK RÉPÁS CÍMERREL A csempék anyaga finom szemcséjű homokkal soványított, fehérre vagy rózsaszínes árnyalatúra égett cserép. Az előlapokat sötétzöld máz borítja, amely azonban nem fedi a keretek külső léctagját. A többszörösen tagolt kereten belül az ábrázolás aprólékosan részletező, zsúfolt, rajzos kivitelű. Az előlapokat kézzel préselték a negatívba. A hátrészek kifutnak a csempe keretéhez, belül gondosan elsimították az illesztést elfedő bekenést. A sarkokat megerősítették. A hátrészek vége kissé visszagyűrt. Beszúrás a hátrészeken az oldalfelezők közepénél található. Négyzetes csempe (189. rajz; 80. kép) Az összetett keretet léctag, széles horony, és pálcákkal körülrajzolt keret alkotja. A képmezőt egy koszorúval övezett tárcsapajzs tölti ki. A címert két vízszintes vágás osztja három sávra. A függőleges tengelyben egy marharépa látható, felül három álló levéllel. A pajzs fölött „RZ8" felirat olvasható, de az első betű hiányzik. A sarkokban rajzos körvonalú, hármas levélkék vannak. A csempe magassága: 18,8 cm, szélessége: 18,6-18,8 cm, mélysége: 6,5-7,5 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempe párhuzamát nem ismerjük, a 17. század első felére keltezzük." 4 112 Feld, 2002.43., 10. kép. 113 Földing, 1996. 114 A kézirat leadása után jutott tudomásunkra Tomka Gábor szíves közléséből, hogy az ónodi vár leletanyagában is megtalálható 80. kép. Koszorús csempe répás címerrel - fotógrafikai rekonstrukció MEDALIONOS CSEMPÉK RÉPÁS CÍMERREL A csempék anyaga homokkal soványított, fehérre vagy rózsaszínre égetett cserép. Az előlapokat zöld, olykor erősen irizált máz fedi. A közel négyzetes, mégis téglalap alakú csempék keret nélkül készültek. A motívum domború, de egyes finom részletek sok darabon teljesen elmosódtak. Csak néhány hátoldalon látható textillenyomat. A karikába hajlított hátrészek kisebbek az előlapnál, nem simulnak a kerethez. A sarkokat külön vékony agyagsávok erősítik meg hátulról. A hátrészeken átlósan, egy-egy szemben fekvő sarokban figyelhető meg beszúrás. Köze1 négyzetes, téglalap alakú csempék (196. a-b. rajz) A keret nélküli előlapot kívül-belül pálcasorral kísért, domború medalion tölti ki. Ezt gombokból és levélkékből álló sorminta díszíti, de a díszítősor csak a legélesebb lenyomatokon látható tisztán. A medalionon belül pálcákkal kirajzolt tárcsapajzs található, amelyet hármas pálcák osztanak három vízszintes sávra. A címerpajzs tengelyében egy marharépa látható, felül három levéllel. A címer alsó sávjában négy pont vagy csepp látható. A középső sávban, és a pajzs külső oldalán is egy-egy pont. A pajzs felett felirat lehetett, közülük azonban csak csempe típus a címer alapján a 16. század utolsó negyedéből származik.
