Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
17. SZÁZADI KÁLYHÁK
79 a kezdő „H" betű eleje ismerhető fel. A csempe sarkait hatküllős körök dekorálják. A csempe magassága: 20 cm, szélessége: 18-19,5 cm, mélysége: 4,8-5,2 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempe párhuzamát nem ismerjük, stílusa és a keret nélküli mintázat miatt a 17. század első felére datáljuk. FÜRTÖS-LEVELES, LENGYEL CSEMPÉK A csempék kétféle anyagból készültek: mindkettő finom szemcsés homokkal soványított agyag, dc az egyik típus fehér agyagú, míg a másik változat anyaga élénkvörös cserép. A fehér anyagú darabokat egyszínű, zöld máz borítja. A vörös cserépre fehér angóbot kentek, de nem egyenletesen, hanem foltokban. Ezért az angób foltok felett a máz zöld színű lett, míg a vörös cseréprész felett barna maradt. Az előlapok laposan mintázottak, de a fehér cserépből készült darabok különösen elmosódott mintájúak, nagyon kopott negatívval készülhettek. A hátoldalakon textillenyomat látható, a hátrészek illeszkedését pedig kevés bekenés takarja. A hátrészek a kerethez simulnak, a sarkoknál kissé behúzottak, simán végződnek. Négyzetes csempe (197. a-b. rajz) A belső oldalán lekerekített keret hirtelen mélyül, belül vékony pálca kíséri, a sarkokban egy-egy kis ponttal. A képmezőt átlós irányban nagy, fürtös virágmotívum tölti ki, oldalra kacskaringósan leágazó levelekkel és fürtökkel. A csempe oldalhossza: 21 cm, mélysége: 5 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempe párhuzamát a Lengyelországból ismerjük. A krakkói Wawelben, Spitkowice udvarházában és Czudec várában kerültek elő ilyen csempék, amelyeket ott a 17. századra kelteznek. 11 5 CENTRÁLIS SZERKESZTÉSŰ, TAPÉTAMINTÁS CSEMPÉK A csempék anyaga homokkal soványított, fehéres-rózsaszínre égett cserép, amelyet világoszöld máz borít. Az előlap mintázata tengelyesen szimmetrikus. Lapos plasztika rajzolja ki a keretezetlen motívumot, amely a 115 Czopek, 2005. 59-61., 6. tábla 3.1.1. típus. szomszédos csempékkel összeillesztve végtelen mustramintát ad ki. Az előlapokat kézzel préselték a negatív formába. A szalaghátrész kisebb az előlapnál, a sarkokhoz hátulról támasztékot simítottak. A hátrész vége lekerekített, néha alig formált. A hátrész és a hátoldal találkozásánál vastag, ujjal elsimított bekenés figyelhető meg. A hátrészeken beszúrás nem található. Négyzetes csempe (198. rajz) Az előlapot két koncentrikus, ívelten hullámzó szalagkeret tagolja, a külsőről négy hárslevél, a belsőről cakkos levélsor ágazik ki. A csempe közepét centrális levéldísz foglalja el. A sarkokban egy-egy negyedkör és egy négyes levéldísz negyede található. A csempe oldalhossza: 20,5 cm, mélysége: 4,8-5,2 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempe pontos párhuzamát nem ismerjük, de jellege alapján a 17. századból származhat. FÜGGŐLEGES TENGELYRE SZIMMETRIKUS, TAPÉTAMINTÁS CSEMPÉK A csempék homokkal soványított, fehérre illetve rózsaszín árnyalatúra égett cserépből készültek, és zöld, olykor világoszöld árnyalatú máz borítja őket. A közel négyzetes, keret nélküli előlapok lapos plasztikájú mintázata csak a függőleges tengelyre szimmetrikus. A csempék egymás mellé illesztve végtelen mustramintába rendeződnek. A hátoldalak többségén textil lenyomat fedezhető fel. Kisebb méretű hátrészek simulnak a hátoldalra, a sarkok megerősítésére négy vékony agyagsáv ágazik ki. A hátrészek vége lekerekített, kicsit visszagyűrt. Egy-egy átellenes sarokban beszúrás látható. Téglalap alakú, közel négyzetes csempe (199. rajz; 81. kép) A keretezetlen előlapot alul laposabb, felül meredekebb ívben hajló szalagkeret futja körbe, melyről hárslevélsorok ágaznak ki a sarkok felé. A csempe közepét egy növény foglalja el, ezt ívekből, levelekből, cseppekből álló kompozíció övezi. A sarkokban egy stilizált virág negyede található. A csempe magassága: 22 cm, szélessége: 20,3 cm, mélysége: 3-6,3 cm. Párhuzamok, keltezés: A csempék pontos párhuzamát nem ismerjük, de stílusuk alapján a 17. században készülhettek.
