Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
12 A máz sötétzöld. A csempe magassága nem ismert, szélessége: 19,5 cm, mélysége: 6,5 cm. 10. Téglalap alakú fülkés csempe (10. rajz) A korongolt csempe pereme egyenesre vágott, háta a fenék illeszkedésénél lemetszett, lesorjázott. A darabok általában sötétzöld mázasak, de akad barnára mázazott darab is. A csempe magassága nem ismert, szélessége: 22,524 cm, mélysége: 10-10,5 cm. 11. Téglalap alakú fülkés csempe (11. rajz; 2. a. kép) A csempe pereme egyenesre vágott, a dongán jól látható korongolási bordák vannak. A töredékek zöld mázasak. A csempe magassága: 40 cm, szélessége: 27 cm, mélysége: 14 cm. 12. Háromszögletű oromcsempe (12. rajz; 2. b. kép) Korongon kialakított, egyszerű, háromszögletű oromcsempe, egyenesre metszett kerettel. Két barna mázas töredékünk van. A csempék mérete nem ismert, falvastagságuk: 0,6-0,9 cm. A kályha felépítése: A kályha alsó sorát alkothatták a zárt előlapú csempetípusok, különféle ábrázolásokkal. A kötésben felrakott alsó rész további sorai négyszögletes tálakból épülhettek fel, a falhoz befutó széleknél fülkés félcsempékkel, a kályha élein derékszögűre kiképzett sarkokkal. A sokszög alaprajzú, toronyszerű felső részt többféle méretű, nagy, díszítetlen dongás csempékből rakták, felfelé szűkülő sorokkal. A kályha tetejét nagy, háromszögletű csempék sora koronázta meg. A kályha különböző árnyalatú zöld mázas csempéinek sorait a sarkokon és a felső részen egy-egy barna vagy türkiz színű darab törhette meg, ugyanakkor a sárgás rózsaszín keretek egységes fúgázás hatását kelthették (3. kép). Párhuzamok, keltezés: A kályha felépítése az egyszerűbb késő középkori kora újkori falusi, városi szemeskályhákat idézi. A 15. század második feléből származó külsővati kályha igazolta először, hogy a tál alakú szemek mellett, külön sorban csempéket is használtak az alsó rész felépítésekor. 5 A kályha felső részét alkotó díszítetlen fülkékben is középkori típusok továbbélését láthatjuk. 6 A kályha a 16. század első felében készülhetett. CSEMPETÖREDÉKEK FÉRFIALAKOS FÉLCSEMPE TÖREDÉK A csempe durva szemcsés soványítású, élénkvörösre égetett agyagból készült, amelyet vékony, fehér angób réteg és zöld máz borít. A töredékeken plasztikus ábrázolás látható, a hosszanti oldalak mentén vaskos léckerettel. Textil lenyomat nem fedezhető fel, és a hátrész tapadásának sem maradt nyoma. Zárt előlapú félcsempe töredékei (13. rajz) Széles léckereten belül férfialak részletét ábrázolták könyökétől felemelt jobb karral, térdig érő, ráncolt aljú zekében, amelyet széles, kerek veretekkel díszített öv fog össze a derekán, s amelyről tőr- vagy kardhüvely lóg le baloldalt (esetleg maga az öv lóg le hosszan). A mérhető magasság: 11 cm, a mérhető szélesség: 10 cm. Ltsz: 75.14.3. Párhuzamok, keltezés: A töredék ábrázolása egy a tőketerebesi Paries várból közölt csempetöredék motívumára hasonlít. 7 Ezen is rövid zekés férfi látható, övén, baloldalt ugyancsak tőr vagy kard függ, s egyik karját (ugyan a másikat, mint a diósgyőri darabon) könyökétől felemeli. A diósgyőri csempe anyaga és kidolgozása alapján a 16. század első feléből származhat. ANGYALSZÁRNYAS CSEMPETÖREDÉK A csempe anyaga durva, kavicsos homokkal soványított, sárgásvörösre égetett cserép, amelyet sötétzöld, kissé irizált máz borít. A díszítés laposan mintázott, de egyes kisebb részletek rajzos kivitelűek. A csempét kézzel préselték a negatívba. A szalaghátrész nem simul rá a csempe szélére, kicsit beljebb indul. Zárt előlapú csempe töredéke (14. rajz) A töredéken egy angyalszárny két alsó tolla látszik. A tollak kidolgozása a Mátyás-kori címert tartó angyalok domború vonalakkal ábrázolt szárnytollaira emlékeztet. Kicsit távolabb háromszögekből összeállított, nagyobb háromszögletű jel domborodik. A mérhető magasság: 10,8 cm, a mérhető szélesség: 7,2 cm. 5 llon-Sabján, 1989. 57-110. 6 Kocsis-Sabján-Tóth, 2006. 106-109. 15. ábra, I. kép. 7 Slivka, 1979. 161. 13. kép 1.
