Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)

16. SZÁZADI KÁLYHÁK

13 Párhuzamok, keltezés: A csempetöredék pontos párhuzamát nem ismerjük, bár hasonló, Kassa címerét tartó angyalos csempék több északkelet-magyarországi lelőhelyen is előkerültek, de azoknak más jellegű a szárnytollaik kidolgozása. A diós­győri töredéket motívuma és kidolgozása miatt a 16. szá­zad első felére keltezzük. KÁLYHÁKHOZ NEM KÖTHETŐ PÁRKÁNYCSEMPÉK, PÁRTÁK KORONAZOPÁRKÁNYOK LEVELMASZKOS-KUSZOLEVELES, VÁRPÁRTÁZATOS PÁRKÁNYOK A csempék kétféle anyagból készültek. Az egyik cso­port anyaga szemcsésebb homokkal soványított, pisz­kosfehérre égetett cserép, amelyet kékeszöld árnyala­tú, irizált máz borít. Ezek a csempék vastagabb falúak. A finom homokkal soványított, sárgásrózsaszínre égetett anyagú, sötétzöld, néha foltos, vagy lefolyt mázú példá­nyok kisebb falvastagságúak. A párkányok felfelé enyhén, de egyenletesen széle­sednek. Az alsó háromnegyed függőleges falú, de a felső negyed erősen előrehajlik, míg a három pártafok ismét függőlegesen áll. A mintázat plasztikus, a lenyomatok néha szép élesek, máskor elmosódottak. A hátoldalon még a pártafokokon is - erős, durva szálú textilanyag lenyomata látható. A rövid hátrészek a párkány alsó háromnegyedéhez tapadnak, követik az oldalszéleket, a sarkoknál megerő­sítő tapasztás is van. A hátrészek vége vízszintesre vá­gott, erősen szétlapított. Beszúrások a hátrészeken oldalt, kb. egyharmad magasságban találhatók. Felfelé szélesedő, várpártázatos koronázó párkány (15. rajz; 4. kép) Az alsó léctag feletti sávon domború kötélfonat csa­varodik, felette plasztikus férfiarc látható, a haja leveles indaként folytatódva csavarodik ki a szélekre és vissza. Ez a jellgzetes, gótikus levélmaszk motívum. A követke­ző, kiugró sávon tetraéder alakú benyomások sorakoz­nak. A felső rész alapja finom kockás felület, amelyen csonkolt ág fut keresztbe, lapos plasztikájú, szép kidol­gozású kúszólevelekkel. Csak az ág alatti rész tartozik a párkány függőleges részéhez, a felső rész előrehajlik. A párkány tetejét gombsor zárja le, amelyet vékony vo­nalak osztanak négyzetekbe. Felül három pártafok sora­kozik, benyomott tetraéder alakú díszítéssel, tetőszerű kiugrással. A csempe magassága pártafokkal: 26 cm, a magas­ság pártafok nélkül: 20,5 cm, az alsó szélesség: 20 cm, a felső szélesség: 21,6 cm, a mélység: 5-6 cm, a párkány előrehajlása: 5,8-6 cm. Ltsz: 53.696.77., 63.1.239., 65.10.8., 65.10.11., 65.10.12. Párhuzamok, keltezés: A párkánycsempét jellegzetes, késő gótikus díszítő­elemek díszítik. A csempe pontos analógiáját nem ismer­jük. A 16. század első felében készülhetett. KUSZOLEVELES VARPARTAZATOS KORONAZO PÁRKÁNYCSEMPÉK 4. kép. A levélmaszkos-kúszóleveles párkánycsempe fotógrafikai rekonstrukciója A csempék kétféle anyagból készültek, anyaguk és mázazásuk azonos az előbb leírt, levélmaszkos, kúszólc­veles párkánycsempék anyagával. A párkányok felfelé enyhén, egyenletcsen szélesed­nek. A párkány alsó fele függőleges falú, felső fele erő­teljesen előrehajlik, a három várpártázat függőlegesen áll. A mintázat plasztikus, a lenyomatok néha élesek, máskor elmosódottak. A hátoldalakon - még pártafoko­kon is - erős, durva szálú textilanyag lenyomata látható. A vaskos hátrész nem fut ki a párkány széléhez, a sar­kokat ujjal elnyomkodott agyagcsík erősíti meg. A hátré­szek vége vízszintesre vágott. raft, , v <- itfQföij V Y _*.f k> . — —" ^rzX'íf-. *

Next

/
Thumbnails
Contents