György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)
A rézkori objektumok leírása
menyétféle inkább tafonómiai növekményként, véletlenül keveredhetett az anyagba. Az állatcsontok nagy része konyhahulladék. Jellemzőjük a nagyfokú töredezettség, a vágás-, égés- és rágásnyomok. Az állatvázak esetében azonban áldozati szerepre gondolhatunk. Meglepően nagy arányban fordulnak elő a fiatal példányok. Ez a húshasznú sertésnél általánosan megfigyelhető a különböző régészeti korszakokban, azonban ritkán jellemző ilyen mértékben a kérődzőkre. A szarvasmarháknál éppen az igavonóerö és a tejtermékek kihasználása érdekében jóval nagyobb arányban szoktak szerepelni a kifejlett állatok. Összefoglalás Mezőkövesd-Nagy-Fertő késő rézkori lelőhely kerámiaanyagának elemzése azt mutatja, hogy az edénytípusok és díszítések alapján a település a Baden-kultúra klasszikus időszakába tartozik. Ezen belül azonban a további felosztás nem lehetséges, mivel mind az idősebb fázis (Baden II-III), mind a fiatalabb időszak (Baden IV) leletei képviselve vannak. A legtöbb edénytípus párhuzama a Baden III és IV fázisokban található, kis számban azonban a Baden IIb időszak jellegzetességei is előfordulnak. A telep esetleges idősebb datálását támogatja az a tény, hogy a fiatalabb időszakra jellemző mericék teljesen hiányoznak a leletanyagból. A legtöbb párhuzamot a Budapest területéről származó leletanyagban (Budapest-Andor utca, Békásmegyervízművek, stb.) és a földrajzilag közelebb eső mezőcsáti leletek között találjuk meg. A szlovákiai lelőhelyek közül a klasszikus Baden-kultúra idősebb fázisára keltezhető Nevidzany és Cerveny Hrádok anyaga szolgáltatott több analógiát. Az edények díszítésének tekintetében egyezések mutathatók ki többek között Viss, 258 Polgártéglaszín 259 és a Kelet-szlovákiai Kopcany 260 lelőhelyek anyagával. A Baden-kultúra felosztására alapvetően kétféle rendszert alkalmaznak. Az egyik a Neustupny féle 5 fokozatú (A-E), 261 a másik a Nemejcová-Pavúková féle 4 fokozatú (I-IV) 262 belső kronológia. Neustupny rendszerében az A és B fázisok az idősebb, a C és D periódusok pedig a középső Baden-kulúrát képviselik. A Kostolac és Bosáca csoportokkal jellemzett késői időszakot (E fázis) ma már külön egységként kezeli a kutatás. 2 3 Ezzel szemben Nemejcová-Pavúková lelőhelyek sorozatával vázolta fel a fejlődést a Baden Ia-III fázisokban. 264 Ezekre a fázisokra 258 Banner 1956, Taf. LXXX-LXXXI 259 Banner 1956, Taf. LXXXV, 1, 3-24; Taf. LXXXVI 260 Sigka 1966, Obr. 8; Obr. 9; Obr. 11 261 Neustupny 1973 262 Nemejcová-Pavúková 1981 263 Bondár 1991, 141. old. 264 Nemejcová-Pavúková 1984, 144. old. részletes tipológiát is kidolgozott. Kétféle felosztást is felvázol, amelyekben a Baden-kultúrát három, illetve két nagyobb időrendi egységre bontja. Az elsőben a Boleráz csoport (Baden I), idősebb klasszikus (Baden II-III), és fiatalabb klasszikus Baden (Baden IV) időszakokat különíti el. 266 A második esetben pedig két nagyobb egységet hoz létre, azaz egy idősebb (Baden I-II), és egy fiatalabb (Baden III-IV) Baden periódust. Az utóbbi felosztás alapja az a megfigyelés, hogy a Baden-kultúra déli kapcsolatai megváltoztak. A korábbi időszakban a KeletAnatóliai elemek dominálnak, viszont később már a Nyugat-Anatóliai elemek uralkodnak. 267 Azonban problémát jelent, hogy a Baden IVa (Úny) fejlődési fázist, véleménye szerint nem lehet finomabban tagolni és a IVb időszak is nehezen meghatározható. Ezért NemejcováPavúková úgy vélte, hogy a Baden-kultúra első két fázisa együtt minimálisan a kultúra időtartamának kétharmadát tette ki, tehát a korai fejlődési szakasz hosszabb volt, mint a kultúra fiatalabb időszaka. 268 Ezt a megállapítást azonban nem tarthatjuk bizonyítottnak, mivel a kultúra fiatalabb fázisaiból kevés lelőhely ismert. 269 A mezőkövesdi telep anyagának feldolgozása során tapasztalt jelenség, miszerint a leletek a Baden-kultúra több fázisába sorolhatók, anélkül, hogy a feltárt területen a különböző időszakok objektumai elkülöníthetők lennének, nem egyedülálló. Több lelőhely esetében is hasonló megfigyelést tettek. 270 C. Mayer Ossarn és Lichtenwörth lelőhelyek anyaga alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ausztriai Baden-kultúra középső szakaszát képviselő Ossarn I fázis a klasszikus Baden-kultúra teljes anyagát felöleli (Baden II-IV), amely azt jelenti, hogy a Nemejcová-Pavúková féle felosztás nem tükrözi megfelelően a kultúra fejlődését. 271 Ezek a tipológiai fokozatok Bondár Mária szerint is túlrészletezettek és nem alkalmazhatók tökéletesen. 272 Ennek oka az lehet, hogy a Baden-kultúra számos lelőhelye közül csak nagyon kevés van jól közölve (a magyarországi lelőhelyek 1,4%-a), melyek alapján nem lehet teljes belső kronológiát felállítani. 273 Endrődi Anna megjegyzi, hogy a Baden-kultúra klasszikus fázisának kronológiai különbségeit a magyarországi ásatások nem bizonyították. A Budapest-Andor utcai és a káposztásmegyeri leletanyagnál is megfigyelte, hogy az idősebb és fiatalabb objektumok anyaga együttesen fordul elő. Szerinte a magyarországi Baden-kultúra 265 Nemejcová-Pavúková 1981 266 Nemejcová-Pavúková 1982 267 Nemejcová-Pavúková 1991, 81. old. 268 Nemejcová-Pavúková 1984, 144. old. 269 Bondár 1991, 141. old. 270 Aparhant; Bondár, 2000, 47. old; Nagykanizsa-Billa; P. Barna, 2003, 114. old; Budapest környéki lelőhelyek; Endrödi 1997, 131; Ossarn; Mayer, 1990, 105 271 Mayer, 1990, 108. old. 272 Bondár 2000, 47. old. 273 Bondár 1990-91, 35. old.
