György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 7. Miskolc, 2008)

A település

klasszikus fázisán belül három szakaszt lehet elkülöníteni.

274 Ezek alapján megállapítható, hogy a különböző fázisok együttes jelentkezése a mezőkövesdi telepen, szintén nem egy lassú fejlődést mutat, hanem csupán a Badenkultúra belső kronológiájának túlrészletezettségét jelzi. Itt azonban meg kell említeni Harkai István véleményét is. Szerinte nehezen képzelhető el, hogy ennek a hosszú életű kultúrának a Boleráz csoport utáni időszakát nem lehet tagolni. Azt, hogy a magyarországi és ausztriai hosszú életű telepeken a Baden Ilb-IV fázisok közti különbségeket nem lehetett megfigyelni, az ilyen telepek feltárási nehézségeinek tulajdonítja. Az általa közölt 1996-os bodzásparti ásatás anyagát egyöntetűnek tartja és a Baden IV időszakra datálja. Ennek a fázisnak a leletanyaga tulajdonképpen megegyezne a Mayer féle Ossarn II periódusra jellemző kerámiatípusokkal.

275 Véleményem szerint a magyarországi leletanyagban a Baden III és IV fázisok pontosabb elkülönítése, csakúgy, mint a C és D fokozatok megkülönböztetése, nem egyértelmű.

276 Természetesen a Nemejcová-Pavúková féle tipológiai rendszert teljes egészében nem kell elvetni, hiszen alapvetően jó kronológiai keretet nyújt a Baden-kultúra belső felosztásához. A megoldást a gazdag leletanyaggal rendelkező lelőhelyek közlése jelentené (pl.: Budakalász, Pilismarót-Szobi rév stb.),

277 melyek megbízhatóbb alapot képeznének a belső kronológia felállításához. Tovább nehezíti a felosztást az a tény, hogy a kutatók még ma sem használnak egységes rendszert. Néhányan a Neustupny féle fokozatokat alkalmazzák a lelőhelyek besorolásához,

278 néhányan viszont a Nemejcová-Pavúková által kidolgozott tipológiát részesítik előnyben,

279 megint mások pedig a saját országuk területén folytatott kutatások alapján felállított rendszert követik,

280 illetve teljesen új csoportokat és alcsoportokat alakítanak ki.

281 Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a Baden-kultúra jelenlegi kutatási helyzetében csupán a korai fázis (Boleráz) és a késői időszak (Bosáca, Kostolac-kultúra) elkülönítése tartható biztosnak, az ún. klasszikus fázis (Neustupny B-D, Nemejcová-Pavúková Baden II-IV) további felosztása nem minden esetben lehetséges, kiváltképp, ha figyelembe vesszük a kultúra hatalmas elterjedési területét és a különböző térségek esetleges eltérő fejlődését.

282 Tehát amíg a kultúra korai és késői időszaka 274 Endrődi 1997, 131. old. 275 Harkai 2000, 19. old. 276 Bondár 1984, 81. old. 277 Bondár 2002, 16-17. old. 278 Pl.: P. Barna 2003; Bondár 1980-81, stb. 279 Endrődi 1988, 1997 stb; Kalicz 1999, 2003 stb. 280 Mayer 1990 281 Korek 1983 282 Itt elég, ha csupán a Dunántúl és az Alföld, illetve az ezekhez kapcsolódó DNy- és K-Szlovákia területeire gondolunk. Nemejcová-Pavúková szerint lehetséges, hogy a Tisza-vidéken az idősebb klasszikus fázis egyes elemei tovább fennmaradtak. Nemejcová-Pavúková 1974, 335. old. jól kutatott, addig a klasszikus fázis továbbra is csak nagy mennyiségű leletanyag halmaza és ezért nehéz állást foglalni a Baden-kultúra egyes csoportjainak kérdéséA TELEPÜLÉS Mezőkövesd-Nagy-Fertő badeni települése a Kányapataktól nyugatra húzódó kisebb magaslaton fekszik, amely minden bizonnyal kedvező feltételeket nyújtott a letelepedésre, tekintve, hogy már a neolitikum időszakában lakott volt (1. tábla). A feltárt, mintegy 5000 m

2-es területen 27 késő rézkori jelenség került elő (1. térkép). Az objektumok két csoportot alkotnak a felszínen. A nagyobb csoport a terület keleti felén helyezkedik el (S4, S5, S6, S7, S8, S9, S10, Sil, S15, S16, S38, S46) a másik a nyugati, északnyugati részen található (S99, S100, S101, S102, S103). Az első csoport három nagyobb gödörkomplexumból és a körülöttük elhelyezkedő kisebb gödrökből áll. Megfigyelhető, hogy az objektumok egy nagyjából ENy-DK irányú vonal mentén találhatók, amely részben párhuzamos a patak egykori medrével. A feltárt terület valószínűleg a település északi részét fedi le, amely déli irányban tovább terjedhetett. A nagyobb gödörkomplexumok agyagnyerő gödrök lehettek, melyeket később hulladékkal töltöttek fel (2. tábla; 24. tábla; 41. tábla; 42. tábla/2). Az ilyen típusú objektumok a kultúra jellegzetes telepjelenségei közé tartoznak, több más lelőhelyen is előfordulnak. A kisebb, kerek objektumok tároló funkciót láthattak el (22. tábla; 23. tábla/l; 38. tábla; 48-49. tábla; 50. tábla/l; 60. tábla). Ide sorolható két olyan objektum is, melyek oldalába egy-egy fülkét vágtak (S9, S103) (35. és 66. tábla). Hasonló fülkés tárológödröt említ Nevizánsky Kamenín lelőhelyről.

284 A telepen sem kemence, sem lakóépület nyoma nem került elő. Kivételt képezhetne a 2. objektum néven elkülönített, hat cölöplyukból álló épületmaradvány (1. térkép, E2 felület). Azonban az előkerült leletanyag alapján időrendi besorolása nem lehetséges. Habár eltér a telep neolit korú házaitól, ez nem elég ahhoz, hogy egyértelműen a rézkorba helyezzük. Az épületekre ezen kívül csupán a gödrökből származó paticstöredékek utalnak. A házak kérdése a Baden-kultúra kutatásának egyik nagy problémája, ugyanis a korszak lelőhelyeiről alig ismert biztosan épületként meghatározható objektum, pedig a kultúra lelőhelyeinek 64%-a telep.

285 283 Bondár 2002, 9-10. old. 284 Nevizánsky 1999, Obr. 6. 2; Az objektumban emberi csontok is voltak. 88. old. 285 Bondár 2002, 3. kép: 2