Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

KÉSŐ ZSIGMOND- VAGY ALBERT-KORI KÁLYHÁK - I. ÁDÁM-ÉVÁS CSEMPECSOPORT (LVI-LXVIII. TÁBLA)

48. kép. Négyzetes csempe A dám és Éva bűnbeesésének jelenetével (1. típus) Az áttört csempéknél az előlapokhoz igen vastag, kb. 0,9-1,6 cm vastagságú agyaglapokat használtak. Erre szükség is volt, mivel egészen finom, szinte bravúros áttöréseket végeztek rajtuk (pl. a sas nyelvénél, karmainál, faroktollainál), akkor, amikor a csempe már kissé megszikkadt. Az áttöréseket igen éles késsel, apró, egyszeri metszésekkel végezték, mégpedig úgy, hogy az előlap sosem torzult a kivágás során, és a motívumokba sem metszettek bele soha. Az előlap szélén, a kerethez illesztve általában 8-10 mm-es sávot hagytak áttöretlenül, ez tartotta szilárdan a keretben az áttört részeket. Az előlap motívumai olykor erre a keretelő sávra is ráfutottak, de 49, kép. Négyzetes csempe koronás J sellő alakjával •^^^^ (2. típus) gyakoribb volt, hogy vékony pálcatag kísérte belülről ezt a keretet, és az áttöréseket e mentén kezdték meg. Máz az ás: A csempék általában zöld mázasak. Jó minőségű, egyenletesen felvitt fűzöld árnyalatot használtak, olykor kissé halványabb, sárgásabb zöldet. Jellemző a kályhásmesterre, hogy a csempék síkjából jócskán előreugró kereteket következetesen mazatlanul hagyta. így az egyes zöld színű csempéket látványos vörös keretek emelték ki és választották el egymástól. Ezáltal olyan hatást értek el a kályhán, mintha a csempék összeillesztését vörös színnel kifúgázták volna. Másik ritka jellegzetesség, hogy az