Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

KÉSŐ ZSIGMOND- VAGY ALBERT-KORI KÁLYHÁK - I. ÁDÁM-ÉVÁS CSEMPECSOPORT (LVI-LXVIII. TÁBLA)

50. kép. Négyzetes csempe összefonódó sárkányok alakjával (3. típus) 51. kép. Négyzetes csempe Mária megkoronázásának jelenetével (4. típus) áttört csempék hátrészének belsejét sem öntötték ki mázzal, hanem mazatlanul hagyták. Ezzel a vörösen hagyott hátrészek mintegy kiemelték a zöld mázas előlap mintázatát, az áttörések finomságát. (Ez a ritka megoldás volt megfigyelhető két, a kőszegi várból származó Zsigmondkori mérműves csempén is.)" A csempék esztétikai hatásának fokozására néha a zöld mellett eltérő mázszíneket is alkalmaztak, amelyekkel a csempék egyes kisebb részleteit emelték ki. A síkcsempéknél olykor egy igen sötét, négerbarna árnyalatot 73 Holl, 1992. 37-38. 14-15. és 141-142. kép. használtak. Ezt a mázat utólag vitték fel a már zöldre színezett, és kicsit megszárított csempére, ezért az nem is sikerülhetett tökéletesre, hiszen a barna máz már nem tudott közvetlenül a cseréphez tapadni. így fordulhatott elő, hogy az Adám-Evás csempénél a vastagon felvitt, feketésbarna máz csúnyán lefolyt a kígyó testéről, míg a sellős csempén a vékonyabb barna máz nem fogta be jól a sellő koronáját, az foltos maradt. Az áttört csempéknél arra is van példa, hogy a sötétebb, fűzöld árnyalat mellett világosabb zöld árnyalatot kaptak bizonyos részletek: pl. a kecske. Az áttört csempéken egyébként inkább világosabb mázszínt alkalmaztak eltérő színként, pl. sárgát. Ezt