Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - III. CÍMERDÍSZES CSOPORT (BUDAI ANJOU-KORI III. CSOPORT) (XXXIV-XLIII. TÁBLA)

38. kép. Téglalap alakú csempe kettős keresztes címerrel (8. típus), fotógrafikai rekonstrukció tornya azt jelzi, hogy ide eredetileg valamilyen csúcsdíszt illesztettek, de ezek töredékei nem kerültek elö. Az oromcsempék mögött emelkedhetett a kályha kupolája, amelyben a hagyma alakú szemek sűrűn helyezkedhettek el. Holl Imréhez hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy a díszesebb kályhaszemek az oromcsempék közötti kupolafelületeket ékesíthették.

50 Két kályha esetében a rekonstrukció csökkenthető néhány áttört díszű mérműves csempével, de az olyan megosztás, amely szerint az egyik kályha csak mérműves, a másik pedig csak domborműves előlapú csempék39. kép. Téglalap alakú csempe a lengyel sasos címerrel (9. típus), fotógrafikai rekonstrukció bői állt volna, nem tűnik valószínűnek. Ebben az esetben a mérműves kályháról nagyon kevés töredékünk van. A budai királyi palota leletanyagában is együtt szerepelnek a címeres és mérműves töredékek.

31 Ha két kályha volt, valószínűbb, hogy mindkettőben szerepeltek mérműves és domborműves csempék is. Ez magyarázná, hogy miért van a téglalap alakú címeres csempékből két változat, egyszeres és kétszeres keretelésű. A kályha sokféle színe, illetve színárnyalata művészi hatást kölcsönzött a magas, 4 m-t megközelítő kályhának. 50 Holl, 1990., 58. 51 Holl, 1990. 59-66.