Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - III. CÍMERDÍSZES CSOPORT (BUDAI ANJOU-KORI III. CSOPORT) (XXXIV-XLIII. TÁBLA)

Analógiák, párhuzamok: Ennek a kályhának a síkcsempéit egy félcsempe kivételével minden esetben címerek és egyéb heraldikus elemek díszítik. A négyzetes, döntött címeres csempe párhuzamai a budai

52 és a visegrádi királyi palotából kerültek elő.

53 Itt jegyezzük meg, hogy a téglalap alakú csempék pajzsai mind balra dőlnek, tehát feltételezhető, hogy a négyzetes csempéknek is ez volt a helyes állása.

54 A sarokcsempe részeként is szereplő indás félcsempét eddig az esztergomi várból ismerjük.

55 A kályha felső részében lévő csempék egyikén döntött pajzson elhelyezett kettős keresztes magyar címer, és fölötte koronás sisakon kettős keresztes sisakdísz szerepel. Hasonló töredékeket ismerünk a budai királyi várból,

56 a vértesszentkereszti kolostorból,

57 a nyéki vadászkastélyból.

58 Ennek a csempének párdarabja egy azonos méretű és elrendezésű, lengyel sasokkal díszített csempe, amelynek párhuzama a vértesszentkereszti kolostorban állt.

39 52 Holl, 1958. 224. 23. kép. 53 Kocsis-Sabján, 1998. 99. 69. kép. 54 Ennek ellentmond egy visegrádi csempe (Kocsis-Sabján 1998. 85. 32. kép.), de ez egy másik kályhának tartozéka volt. 55 Boldizsár, 2000. 290. 21.. 56 Holl, 1990. 62. 6-7. kép., Boldizsár, 1989. 100. 13. kép. 57 Kozák, 1981. 180. I. kép, 1. 58 Holl, 1990. 62. 59 Kozák, 1984. 191. 2. kép, 1., Keltezését Holl Imre helyesbítette: Holl, 1990.61. 40. kép. Hagyma alakú kályhaszem (15. típus) fotógrafikai rekonstrukciója A sisakdísz pontos analógiáját a Nagy Lajos király által az aacheni kegykápolnának ajándékozott ruhakapcsoló boglár sisakdíszén találjuk meg. A struccos csempe párhuzamai a pesti vár királyi házából,

60 a budai palotából,

61 a visegrádi palotából

62 ismertek. A kályha oromzatán elhelyezkedő háromszögletű síkcsempe lapját egy ágaskodó sárkány alakja díszíti. Ennek a sárkányos oromcsempéknek analógiáit nem ismerjük. Történeti kérdések: A déli falszorosnál feltárt, 15. századi szemétgödrök legalább öt Anjou-korban működő, és nagyjából egyszerre lebontott kályha darabjait őrizték meg. a töredékek között megtalálható az Anjou-kori címerdíszes csoport lengyel címeres csempéjének darabjai is, amelyek ezeket a kályhákat a négy saroktornyos királyi várház kapcsolják. A lengyel sasos címer alkalmat ad a pontosabb keltezésre, mert ennek a címerképnek a használata csak Nagy Lajos lengyel királysága alatt, 1370 és 1382 között indokolt.

63 60 Holl, 1958. 225. 24. kép. 61 Holl, 1990. 62. 62 Kocsis-Sabján, 1998. 100. 73. kép. 63 Holl Imre a budai és diósgyőri kályhák készítését 1360 és 1370 környékére teszi úgy, hogy a sasos csempék diósgyőri meglétéről nem tud: Holl, 1990. 67. Ugyanő a vértesszentkereszti kályhát a lengyel sasos címer miatt 1370 utánra keltezi: Holl, 1990. 61.