Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

119. MÉRA - PETŐ-HEGY Méra község Ny-i szélén, a 3-as sz. fÖút ÉNy-i széle felett emelkedik a Pető-hegy nevű domb. Ide a térkép alapján mentünk fel, mert olyan dombnak mutatkozott, amilyeneket az őskorban gyakran felhasználtak erődített telepnek. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993. augusztusi terepbejárása idején az egész domb friss mélyszántással volt feltörve. A felszínen őskori cserepeket lehetett találni. A domb platója kissé domború, ma már nincs meghatározott pereme a sok szántás miatt, de feltételezhetően a sánc egykori nyomvonalában az egész platót teljesen körbeveszi egy 8-10 m széles sötétszürke-fekete földcsík, amely markánsan elkülönül a terület felszínét borító világosszürke talaj színétől. A felszínen járva nem lehetett pontosan meghatározni e csíkot, csak távolabbról megfigyelve tűnt ki a különböző eltérő árnyalatú talajok rajzolatának szabályossága. Feltehetően egy teljesen szétszántott sánc nyomairól van szó. Talán légi felvétel segítségével lehetne tisztázni ezt a lelőhelyet. A területről készített eddigi légi felvételek azonban olyan időszakban készültek, amikor növényzet fedte a dombot, így azokon a fenti jelenség nem volt észlelhető. 120. MESZES - CASTELLUM A Meszesen lévő castellumot a történeti irodalomban egyedül Koppány Tibor kastélytopográfiája szerepelteti.

1 Meszes (Mesés) 1333 és 1360 között királynéi birtok. Egy 1333. évi királynéi oklevél ugyanakkor itt Meszesi Demeter budai éneklőkanonk és testvéreinek tulajdonában lévő önálló telkét (sessionem seu fiindum curie) is említi, amelyet már korábban apjuk, Benedek, is birtokolt. A királyné ekkor a birtoklást megerősítve felmenti őket minden adó- és egyéb kötelezettség alól. Az adományozott kiváltságokat 1341ben I. Károly király megerősítette.

2 Meszes 1386-ban már a Tekes rokonsághoz tartozó Szalonnai család birtokaként szerepel.

3 Feltehetően a Meszesiek korábban említett nemesi telkén épült castellumról lehet szó abban az 1487-ben kelt végrendeletben, amelyben Meszesi Pál a castellum őt illető részében lévő házát említi.

4 Koppány Tibor szerint az építmény ismeretlen időben épült, építtetője a Meszesi család volt.

5 Később sem a castellumot sem a Meszesieket nem említik. 1 KOPPÁNY T., 1999.180. 2 ENGEL P., 2002. passim; AOkl. XVn. 459. szám; AOkl. XXV. 835. szám. - A forráskiadás mutatói tévesen Bars megyei településként jelölik Meszest. 3 Dl. 64104 4 Dl. 46067.; KOPPÁNY T., 1999. 180. - Az oklevélregesztát tartalmazó forrásszöveg gyűjtemény - Maksay Ferenc nyomán Meszest Pozsega megyei helységként szerepelteti. Ebben a megyében azonban nem volt ilyen nevű település. 5 KOPPÁNY T., 1999. 180. 121. MEZŐCSÁT-CASTELLUM 1557-ben a csati Szini család erősíti meg Csaton lévő nemesi udvarházát s széles árokkal véteti körül. Ennek őrzéséhez az egri püspök, Verancsics Antal is hozzájárult, sőt amikor arról értesül, hogy a budai basa Eger vidékének bekerítése céljából négy palánkot tervez, Jászberénybe, Hevesre, Csegére és Csatra, sövénykerítéssel, vagyis akkori elnevezéssel, latorkerttel véteti körül ezt a kastélyt. Minthogy 1562-ben a budai basa útra kel, hogy a csati kastélyt elpusztítsa, Verancsics március 20-án Kassa városát sürgeti, hogy mielőbb küldje el csapatait. A kastély még fennállott egy darabig. 1563-ban az év első felében Mezei Pál alatt hol 3, hol 4 katona őrködik itt, kik havonként 2 forint zsoldot húznak; június havában számuk