Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

8 főre emelkedik, de júliusban újra lecsökken 4 főre."

1 A castellum későbbi sorsáról nem tudunk. Az erődítmény egykori helyének azonosítása nem járt eredménnyel.

2 1 BOROVSZKY S., 1909. 89. - Ennek alapján említi: H. TAKÁCS M., 1970. 215. és CSORBA Cs., 1972.194. 2 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 58. 122. MlKÓHÁZA- CASTELLUM A napjainkra nyomtalanul eltűnt kastélyról elsőként az urbális összeírásokat közzétevő forráskiadvány sorozat közölt részleteket,

1 majd 1970-ben H. Takács Marianna már a kastély egykori helyét is megjelölte, ami szerinte a falu szélén volt.

2 A település 2000. évben "megjelent falumonográfiája - néhány bizonytalan utalástól eltekintve - azonban a korai kastélyról nem tud, azt nem említi.

3 Az 1427-től szereplő és a füzéri vár tartozékát képező Mikóházát a várat birtokló Báthori család 1580ban zálogosította el. A későbbiekben a Báthoriak által elzálogosított birtokrészek már nem kerültek vissza a füzéri uradalomhoz.

4 A 17. századra Mikóházának már több részbirtokosa lehetett, melyek közül 1641ből a Hányi-, 1670-előtt pedig a Keczer- és az Ispáncsaládok ismertek.

5 A füzéri uradalom részének megjelölt Mikóházán álló kastélyt először 1670-ben említik, amikor összeírják a korábban Ispán Ferenc tulajdonában álló birtokot az elhagyatott, romos kastélylyal együtt. Ispán Ferenc birtokait, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár elkobozta és ekkor összeírta.

6 A következő részletes leírása a castellumnak 1672ből, való, amikor két palotát (Palota és Eöregh Palota), kapuját és tapaszos palánkját emütik. Szerepel 1677ben is.

7 A következő összeírásokra 1681-ben és 1684ben kerül sor. 1681-ben kifejezetten vár módjára épült kastélyként említik. 1684-ben a kastélyban hét lakószobát, két előteret és két konyhát írnak össze.

8 Egy 1690. évi összeírásából megtudjuk, hogy a kurucok által elpusztított kastély egyik szárnyát tulajdonosa csicseri Orosz Pál - 1690 előtt - helyreállíttatta.

9 Castellumként legutoljára 1711-ben szerepel, amikor a szabadságharc után az elkobzott javakat ismét öszszeírják.

10 Később valószínűleg az Orosz család viszszakaphatta, mivel 1799-ben is még az övék a falu.

11 Az összeírások alapján a kőből épült kastély emeletes volt. Helyét H. Takács Marianna a falu - DNy-i - szélére lokalizálta és valószínűsítette, hogy pincéit az akkor birtokos Komáromy család által a 19. sz.ban épített újkori kastélyhoz használták fel.

12 1 U. et C. 1-8. köt. Az egyes forrásokra történő hivatkozásokat lásd az alábbiakban. 2 H. TAKÁCS M., 1970.135,216-217. 3 VÁNCZA J., 2000. 45, 97-98. - Idézi Pesty Frigyes kéziratos munkáját, ahol Mikóházán a Komáromy család kastélyánál egy torony formájú részt említenek, mely korábban egy nagy épület része lehetett. Tornyot ábrázol az I. katonai felmérés térképlapja is Mikóháza DNy-i szélén (Coll. XXIV. Sect. 10.) ahol a kastély helye valószínűsíthető. 4 SIMON Z., 2000.14-15. 5 CSOMA J., 1897. 249.; MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 35. No. 8., Fasc. 102. No. 1. 6 U. et C. 2. 431-432. - Ekkor felvonóhídját is említik. 1671-ben a kőből épült kastélyt igen szépnek {castellum lapideum sat pulchrum) írják le. Vö.: U. et C. 4. 141., H. TAKÁCS M., 1970. 135.; U. et C. 7/1. 286. 7 1672: U. et C. 4. 141.; 1672, 1677: U. et C. 2. 432-433.; MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 9. No. 2. 8 U. et C. 2. 433.; H. TAKÁCS M., 1970. 33, 217.; KOPPÁNY T., 1974. 287, 294. 9 U. et C. 4. 141.; MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 82. No. 82., Fasc. 88. No. 85., Fasc. 98. No. 37. 10 U. et C. 3. 204. 11

VÁLY A., 1796-1799. II. 610. 12 VENDE A., 1905. 86.; H. TAKÁCS M., 1970. 135. - Vende az új kastély építését 1780-ra teszi, de ez bizonytalan, mivel a falu még 1799-ben is az Orosz család birtoka. Vö.: VÁLY A., 1796-1799. H. 610.; Valószínűleg még a régi kastély szerepel az I. katonai felmérés országleírásában is. Vő.: CSORBA CS., 1993. 76. 123. MISKOLC-DIÓSGYŐR - VÁROSERŐDÍTÉS Diósgyőr mezőváros egykori településerődítésére vonatkozóan nagyon szerény adatokkal rendelkezünk. Gyulai Éva említi a 16-17. századi Miskolc topográfiája kapcsán, hogy a Diósgyőr körüli erődítést, amely árokból és palánkból állt még a 16. században építették.

1 Az erődítés, még a 17. sz első felében is még fennállt, mivel 1641-ben a mezőváros elöljárói egy levélben utalnak rá: „az városunk romlott.. .kerítésére"} A városerődítés nyomvonala hozzávetőlegesen sem ismert, de valószínűleg a mai római katolikus templom körüli szűkebb településmagot vehették körül erődítéssel, amelyet É-felől a Szinva-patak határolt.

3 Napjainkra az egykori erődítményre már semmi nem utal. További vizsgálatot igényelne az is, hogy az erődítés földrajzilag hogyan viszonyult a vár körüli tágabb területet körbevevő egykori vadaskert, kőfallal övezett területével, melynek több pontját sikerült megtalálni a 2004. évi régészeti kutatás alkalmával.

4 1 GYULAIÉ., 1998. 103. (Forráshivatkozásnélkül.) 2 BODNÁRT., 2005a. 217. 3 CZEGLÉDY I., 1988.10,82. 4 Herman Ottó Múzeum Miskolc. Régészeti Adattár 3649-04. Lovász Emese ásatása.