Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

kerültek felmérésre; majd a felmérés közzétételére az erődítményre vonatkozó adatokkal együtt 1997-ben került sor (94. ábra)} Telkibánya középkori története szempontjából fontos körülmény volt, hogy 1997-ben váratlanul előkerültek az erődítményen kívül, a Templomdomb K-i szélén, a mai református templomtól mintegy 300 méterre Ny-ra a telkibányai Szent Katalin ispotály maradványai, amelyet 19971998. évben Pusztai Tamás tárt fel.

9 2001-ben Tolnai Gergely foglalkozott az erődítménnyel, melynek kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy itt nem tipikus templomerődítésről van szó, hanem egy korábbi védmű közepébe építették be utólag a templomot.

10 Ugyanebben az évben Benke István újból foglalkozott a település bányászata kapcsán az itteni várral is, a huszitáknak tulajdonítva annak létesítését.

11 Telkibányával kapcsolatban tudjuk, hogy I. Károly király 1341-ben intézkedett a királyi bányaváros határainak megállapításáról.

12 1428-ban szerepel először a feltehetően Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma, ami a mai református templommal azonosítható.

13 Erődítményére vonatkozó egyetlen közvetlen hiteles adatunk 1445-ből való, amikor említik „Polyak"-ot Thelkybanya fortalidu kapitányát, aki Újvár és Zemplén megyék comese is volt ekkor.

14 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát, mint királyi várost zálogként a Rozgonyiaknak adja, melynek birtokában, 1470-ben Mátyás király megerősíti őket.

15 Megítélésünk szerint Telkibánya településtörténete, helyrajzi viszonyai és temploma további kutatást igényelnek. így bizonyítékok hiányában csak feltételezhető, hogy a ma látható sáncok az 1445-ben említett erődítménnyel azonosak.

16 Mivel a vár területén jelenleg is működő temető helyezkedik el, ezért egy jövőbeli régészeti kutatás csak nagyon korlátozott mértékű lehet. A Templomdomb feltehetően a középkori eredetű bányaváros korai településszerkezetét őrizhette meg, amire Pusztai Tamás is utalt,

17 jelenleg azonban még nem dönthető el, hogy a dombra épült középkori város rendelkezett-e az erődítményen kívül városerődítéssel is vagy nem. I nagy töltések...az melly árok..." A felirat szövegét idézi: RAPCSÁNYI L., 1975. 34.; VÁRADY J., 1989. 333.; BENKE I., 2001. 70-71. 2

RAPCSÁNYIL., 1975. 36.; BENKEL, 1988.102-103. 3 GERECZE P., 1906. 90. 4

SoósE., 1889-1928.1. 381.; POGRÁNYI-NAGYF., 1928. 56. 5 MOLNÁR E., 1935. 217-218. - A másik templom és a bástyák említése téves. 6 GENTHON I., 1951. 179.; MJ. 1960. 121.; Zempléni hg. 1967. 189.; VK. I. 261.; FRISNYÁK S., 1983. 370, 413. - Frisnyák Sándor szerint Telkibánya máig megmaradt gótikus temploma egy őskori földvár sáncain épült. 7 BENKE I., 1988. 103-104., a címer ábrázolásával. - Az előkerült kőfaragványok feltehetően az 1624-ben átépített templomból és az ekkor lebontott keletéit szentélyéből származhatnak. Vö.: VÁRADY J., 1989.332. * SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 88-95. 9 PUSZTAI T., 2000. 117-134.; BELÉNYESSY K., 2004. 32. - Pusztai az ispotály helyszínrajzán az épülettől K-re egy félköríves sáncmaradványt is feltételesen jelölt, amelynek elhelyezkedése esetleg a Templomdomb egész területének erődítettségét valószínűsítheti. 10 TOLNAI G., 2001. 97. - 2005-ben Tolnai Gergely a helyszínt megismerve megerősítette korábbi megállapításait. Vö.: TOLNAI G.

( 2005. 43. II BENKE I., 2001. passim 12 AOkl. XXV. 493., 545., 591. sz. 13 Dl. 11976; MEZŐ A., 2003. 470. 14 Dl. 83719 - Vö.: KÁLNICZKY L., 1982. 150. Valószínűleg arról a körtvélyesi Polyák Henrikről van szó, aki később is szerepel az ugyanebben az oklevélben szintén említett Abaúj megyei Koksó birtokával kapcsolatban (Vö.: Dl. 83737, Dl. 83721). 15 1447: Dl. 14062; Dl. 14063; 1470: Dl. 16973; Dl. 17124 16 Vö.: SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 92. Hasonló kritikát fogalmazott meg 2000-ben Pusztai Tamás is. Vö.: PUSZTAIT., 2000. 117. "PUSZTAIT., 2000. 127. 97. TlBOLDDARÓC - VÁRHEGY (KÁCSI VÁR) A Tibolddarócot és Kacsot összekötő út mellett, de még a Tibolddaróc területén találjuk a Budai- tanyát, korábbi nevén az Égettmalmot. Ezzel szemben, a völgy Ny-i oldala felett emelkedik a 227 m tszf. magasságú Várhegy, amelynek keleti oldalában helyezkedik el az a kis kúp alakú hegyfok, amelyen a vár maradványai találhatók. Meredek hegyoldalak határolják, a felette Ny-ra magasodó hegytől néhány méterrel mélyebben fekvő hegynyereg választja el. A kisméretű vár közepét egy kerek domb alkotja, négyzetes kőtorony erősen lepusztult maradványaival. A dombtetőt körben árok övezi, külső oldalán földtöltéssel (sánccal). A vár platójának átmérője 2225 m, területe 0,04 ha. Az árok szélessége 11-17 m, mélysége 2-4 m között változik. A sánc a déli oldalon megszakad, valószínűleg ott volt a vár bejárata. A Tibolddaróc (a 14. századi Alkács) területén fekvő várat a történeti irodalom következetesen kácsi várnak, helyben esetenként Tibold várának is nevezik. Első nyomát egy kéziratos térképen találjuk 1789-ből, amely „Várhegy alatt" felirattal utal a várra.

1 Fényes Elek Kacsnál említi a Várhegyen lévő régi vár maradványait, amelynek építését szerinte sokan Árpádnak mlajdonítják.

2 Pesty Frigyes gyűjtésében két helyen, Tibolddarócnál és Kacsnál is szerepel, amit a lakosok Örsvárnak neveznek.

3 Kandra Kabos tévesen az Anonymus által említett Örsúr-várával azonosítja, de megjegyzi, hogy a nép Tibold várának is nevezi.

4 Soós Elemér az