Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
1 A hegy mai neve az M = 1: 10000-es térképen Kolozska-tető. 2 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.41,124. 3 PESTY F„ 1988.191. 4 DOBOSY L., 1975. 34-36.; DOBOSY L., 1993. 31. 7. 5 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.41,124. 70. SAJÓNÉMETI - VÁRHEGY A Várhegy Sajónémeti község központjától számítva 500 m-re, K-EK-re, közvetlenül a község és a Sajó folyó felett emelkedik, tszf. magassága 250 m (15. kép). Két, egymástól független, az eddigi, régészeti adatokat még nélkülöző kutatás szerint motte típusú vár maradványait talárjuk a dombtetőn. A kisebbik a hegytető Ny-i végében van, a kiugró hegynyelv végén. Sekély árok veszi körbe, részben betöltődve, terasz alakjában. Az általa bezárt kör alakú terület átmérője 30 m. A nagyobbik motte dombja ettől keletre, 60 méterre, a Várhegy legmagasabb részén emelkedik. Relatív magassága 10 m, ovális felső platójának átmérője 18-24 m. Alul árok veszi körbe, melynek külső oldalán sánc vonul. A sánc három, egyenletesen elosztott helyen kiszélesedik és 1-2 méterrel magasabb is, mint a többi részen. Közülük kettő, a K-i és Ny-i oldalon, a legtámadhatóbb részen védte a várat. Az É-i oldalon egy kis külső védőművet láthatunk, levágott peremmel (69. ábra). A kisebbik dombtól D-re a hegytető enyhén lejt, a meredek szélén kis töltés fut végig. Ez azonban nem a várral függ össze, hanem az egykori szőlőművelés nyoma, amit a 19. századi térképek jól mutatnak. Bonfini szerint Sajónémeti várát, melyet „régebben építettek", Mátyás király ostrom alá vette és könnyedén elfoglalta a huszitáktól. 1 Fényes Elek az O várhegy en lévő várat huszita váromladéknak tartja. A néprege szerint a huszitákat Rozgonyi Sebestyén és Héderváry László verte ki a várból, ahol Mátyás király is tartózkodott. 2 A 19. század közepéről két kéziratos térkép őrizte meg a vár helyét, mindkettő szőlőt tüntet fel közvetlenül a vár dombja mellett. 3 1864-ben az egész hegylánc neve alapján „Aszúi vár"-ként említik. 4 Több említés után Bártfai Szabó László egy 1460. évi leírás alapján a vár építését Giskrának tulajdonítja, aki miután Sajónémetiben már megépítette várát, arra törekedett, hogy valahol Eger környékén újabb erősséget emeljen. 5 Borovszky Samu a szlávnak tartott várak közé sorolta, de megjegyzi, hogy a Sajónémetiben állott megerősített kastély 1459-ben a csehek birtokában volt. 6 1917-ben Tóth-Szabó Pál a huszitákkal kapcsolatban szerepelteti történeti adatait. 7 Neogrády Sándor az 1930-as években készített légi felvételét közli. 8
