Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Genthon István csak említi,

9 K. Végh Katalin a vár területén középkori cserepeket talált.

10 A Vártúrák kalauza összekeveri Sajóvelezd várával.

11 A vár tudományos igényű feldolgozásával Dobosy László munkájában találkozunk először. Összevetette a történeti adatokat és feltűnt neki, hogy azok hol kisebb földvárról, hol kisebb várról, hol pedig várkastélyról, kastélyról szólnak. Többszöri terepbejárása során kiderítette, hogy a földvár alatt fekvő temető teraszát Tündér-partnak nevezik, a mellette lévő területet Palotakertnek, a temető közepén pedig vastag falak vannak a föld alatt. Dobosy utóbbi helyen cserepeket is gyűjtött, amelyeket K. Végh Katalin 14. századi edénytöredékeknek határozott meg.

12 Sándorfi György sorolta a motte típusú várak közé. Mivel a két objektumot nem zárja körül közös erődítés, ezeket egymástól függetlennek tartotta és felvetette annak a lehetőségét, hogy a kisebbik motte korábbi a nagyobbiknál és esetleg a tatárjárás előtti időből származik. A nagyobbik mottet a 13-14. századba valószínűsítette.

13 Feld István azonban ezt a megállapítást nem tartja megalapozottnak, több analógia ismertetésével inkább azonos időből való származást tételez fel mindkettőnél. Kutatás hiányában elvileg akár a 13. század is felmerülhet, de mégis elsősorban a környéket a 15. század közepén birtokba vevő huszitákra lehet gondolni.

14 A középkorban általában Nempti néven szereplő Sajónémeti már a 13. sz. elején feltűnik a forrásokban. 1246-tól a Bél nembeli Bekény család birtoka egészen 1544-ig, de ezen évszázadok folyamán számos más családnak is volt itt részbirtoka.

15 Sajónémeti erősségét először egy 1460. évi oklevél említi, amely elmondja, hogy a fortalicium néven szereplő erődítményt Giskra János építette néhány nap alatt még 1459 előtt. 1460. augusztusában Mátyás Rozgonyi Sebestyén vezette serege foglalta el.

16 A 15. sz. végén [1488-1497] író Antonio Bonfini Castellum Saiomenthe néven szerepelteti, amikor az 1460. évi királyi ostromáról tudósít.

17 A vár még 1485-ben is szerepel, amikor a közös eredetű [Rátót nembeli] kazai Kakas- és a Lorántfi család pereskedett érte.

18 Későbbi említése nem ismert. A fenti adatok, alapján az erődítmény korai, akár 13. századi eredete sem zárható ki, mivel a vár területéről 14. századi kerámialeltek ismertek, valamint Bonfini is régebben épült várként említi, de e feltevést csak egy ásatással lehetne tisztázni.

19 'BONFINI, A., 1959.110. 2 FÉNYES E., 1851.3. 138. 3 B.-A.-Z. M. Lt. U. 774 (1867.), és U. 552 (1876.) sz. térkép 4 PESTY F., 1988.283. 5 BÁRTFAI SZABÓ L., 1907. 203. 6 BOROVSZKY S., 1909. 7, 71, 88. 7

TÓTH-SZABÓP., 1917. 317-323. *NEOGRÁDYS., 1950. 326-327.; NOVÁKI GY., 1958. 67. 9 GENTHON I., 1961.244. 10 K. VÉGH K. - KEMENCZEI T., 1965.452. 11

VK. 1.(1975.) 181. 12 DOBOSY L., 1975. 36-42. - A Palotakertben erődítésre utaló nyomok nincsenek. 13 SÁNDORFI GY., 1980. 33-39. - Legutóbbi összefoglalása: NOVÁKI GY. -SÁNDORFI GY., 1992.41^12. 14 FELDL, 2006.103,105. 15 GYÖRFFY GY., 1987.1. 792.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 130.; ENGEL P., 2002. passim. 16 Dl. 81396; TÓTH-SZABÓ P., 1917. 317, 319, 345, 346. 17 BONFINI, A, 1959. 110.; CSÁNKI D., 1890. 164.; TÓTH-SZABÓ P., 1917. 319. 18

Dl. 46027; KOPPÁNYT., 1999. 186. 19

FELDL, 2006.105. 71. SAJÓSZENTPÉTER-TÖMLÖC-TETŐ Sajószentpétertől D-re emelkedik a Nagykorcsolyáshegy nevű, hosszan elnyúló hegyhát, amelynek oldala és részben a teteje szőlővel beültetett, illetve szántott terület. A hegy meredek ÉNy-i oldala alatt folyik a Harica-, korábbi nevén Nyögő-patak. A lapos hegyhátból Ny-i irányba, alacsonyabb szinten keskeny gerinc nyúlik ki, amely a Tömlöc-tető nevű önálló hegycsúcsban végződik. A Tömlöc-tető kis kerek hegyet képez, amelynek Ny-i oldala rendkívül meredek, DNy-i lábánál Sajókápolna község temetője helyezkedik el. A kis hegy ÉNy-i oldalát kisebb kő, illetve kavicsbányával bontották meg. Az így feltárt metszet szerint természetes eredetű, kavicsos kúp emelkedett itt, amelyet azonban földdel kb. 2 méterrel tovább magasítottak. A dombot és környékét az intenzív földművelés erősen megváltoztatta. K-i irányból, a lapos nyereg felől közelíthető meg a legkönnyebben. Erről az oldalról egykor árok védte, amelynek halvány nyomát