Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

68. SAJÓIVÁNKA - VÁR Sajóivánkától D-re az Elő-hegy fölött egy enyhe lejtésű hegyhát húzódik, amelynek közepén egy 300 m tszf. magasságú kis kiemelkedés található, ahol a sajóivánkai vár helyezkedik el. A kis hegytetőtől Nyra a hegyhát legmagasabb pontja a Vártető, ahol a vadnai vár található. dal fölé, itt tovább azonban már csak a hegyoldal védte. DK-i sarkát ismét egy rövid, 12 m széles, 2 m mély árok zárja le a DK-felé lejtő gerinc felől. A felső vár oldalainak hossza 40-42 m. A külső vár a DK-i, erősen lejtő gerincen csatlakozik, kétoldalt csak a meredek hegyoldal kíséri, alul azonban 13 m széles, 8 m mély, igen meredek oldalú árok zárja le. A várra véletlenül bukkant rá Nováki Gyula és Sándorfi György a vadnai vár bejárásakor az 1980-as években. A szakirodalomban nem szerepel. 1864-ben említenek egy helynevet a vadnai vár alatt „Párkányoldal"

1 néven, de bizonytalan, hogy a fent leírt helyre vonatkozik-e. Első ismertetése és részletes leírása a Borsod megyei vártopográfiában található, ahol alakja és mérete alapján középkori eredetűnek tekintették és felmérését is közzétették (67. ábra).

2 Okleveles adatot nem ismerünk a várral kapcsolatban. Felmerül azonban annak a lehetősége is, hogy a helyileg még nem azonosított (nagy)barcai várral lenne azonos, amelyet 1457-ben említenek.

3 Iván(ka) falut 1237-ben említik először, amikor a Miskolc nembeli Borsod ispán birtoka volt, aki ez évben bekövetkezett halála előtt Ivánt a borsmonostori apátságra hagyta. A 14. századtól már a Rátót nembeli Feledi- és I^rántffy-, részben a Kakas- és a Putnoki családok birtokában volt 16. sz. közepéig.

4 A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére a vár középkori eredete valószínűsíthető. A vár kétrészes. A felső várnak lekerekített sarkú, közel trapéz alakja van. Belül kissé domború, szélét határozott perem jelzi. Ny-i oldalát a hegyhát folytatása felől 8-9 m széles, 1-1,5 m mély mesterséges árok védi, amely átkanyarodik az É-i, meredekebb hegyol1 PESTY F., 1988.272. 2 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.4(M1,124. 3 CSÁNKI D., 1890.163. 4 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R, 1939. 121.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 777.; ENGEL P., 2002. passim 69. SAJÓMERCSE-VÁRHEGY Sajómercse községtől K-re 2 km-re, a Nyúzó-tetŐ mögött emelkedik a 378 m magasságú Várhegy} A kiugró ormot, amelynek K irányában van egy lankásabb lefutása, meredek lejtő határolja. Ezt vették körbe kétharmad részben árokkal, a felső platónál 79 méterrel alacsonyabb szinten, a D-i és Ny-i oldalon azonban ma már csak terasz alakjában követhető. Az árok az E-i oldalon, a könnyebben támadható végében a legmélyebb. A vár központi platója közel téglalap alakú, lekerekített sarkokkal, hossza 26 m, szélessége 9 m (14 kép).

1 Először Pesty Frigyes helynévgyűjtése említik a falu egykori várát.

3 Később részletesebben Dobosy László írja le, melyhez vázlatos rajzát is közli. Említi a vár É-i részének oldalában látszó két, a vulkáni breccsába mélyített alagútszerű járatot, amelyek közül az egyik 5, a másik 8 m hosszan nyúlik a vár alá. Utalt arra is, hogy helyben a várat huszita eredetűnek tartják.

4 A vár pontos felmérésének közzétételére a Borsod megyei vártopográfia keretében 1992-ben került sor (68. ábra). A vár felmérésekor az alagútszerű nyílások közelében néhány fehér, korongolt, külső oldalán benyomott egyenesekkel díszített kerámia töredéket is találtak.

5 A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. A vár korát - a kerámialeletek alapján - a középkoron belül ma még nem tudjuk meghatározni.