Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

a Debrecen és Királyhelmec közötti távolságot. A réwámról 1420-1471 között is vannak adatok. A Várdaiaknak ez volt az egyetlen Zemplén megyei birtoka.

10 A várra vonatkozóan - a szakirodalomban szereplő adatok

11 ellenére - hitelesnek tekinthető forrást nem ismerünk. Figyelemmel arra, hogy a Várdomb területéről 11-13. sz.-i kerámialeletek kerültek elő, nem zárható ki Árpád-kori eredete sem. 1 FÉNYESE., 1851. Hl. 15. 2 VENDE A., 1905.103.; - Kiss Lajos a Szűzvár, illetve a Leányvár 1440-ből való származását időrendi okokból nem fogadja el, hiszen már 1364-ben „poss. Leanwar" néven említik a falut. Vö.: VALTERI., 1974. 51.; KissL, 1988. II. 20,413. 3

KÁNTORM., 1933b. 224.;MECZNER

T.-KERTÉSZJ., 1940. 207. 4 VALTER I., 1962-1963.138.; VALTER I., 1974. passim. 5 CSORBA Cs., 1972. 206. 6 BALASSA I., 1975. 18-19,23. 7

VALTERL, 1974. 43,51. 8 Balogh József zemplénagárdi lakos bejelentése. MNM. A. 72. R. I. 9 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004.207-209. 10 CSÁNKI D., 1890. 355, 382.; CSORBA CS., 1972. 206.; VALTER I., 1974. 51. 11 VENDE A, 1905. 103.; VALTER L, 1962-1963. 138.; CSORBA CS., 1974. 206.; VALTER!., 1974.14, 27, 51. 67. SAJÓGALGÓC - VÁRHEGY A várat Sajógalgóc községtől D-re, közvetlenül a község felett emelkedő 262 m tszf. magasságú Várhegyen találjuk, melyet keskeny hegynyereg köt össze Ny-ról a szomszédos Nagy-heggyel. A vár központi platóját közel háromnegyed részben jó megtartású árok veszi körbe. A D-i, legmeredekebb oldalon nem ástak árkot, itt a hegy éles, természetes pereme adta a védelmet. A vár K-i oldalán az egykori árokba három, ágyúállásnak feltételezhető különálló kis földművet építettek. A felső plató kissé szabálytalan kör alakú, átlagos átmérője 23-25 m. A vár területén habarcs, tégla, vagy kő nyomát a felszínen nem találni, korhatározó lelet sem bukkant elő (13. kép). Galgóc (és Vadna) várának történetét Bonfini, a 15. századi történetíró jegyezte fel, ennek nyomán a következő században röviden foglalkozik vele Heltai Gáspár is.

1 A 19-20. századi irodalom e két vár említésekor lényegében őket ismétli.

2 Klein Gáspár a várat őskori eredetűnek határozta meg.

3 Dobosy László a történetének rövid összefoglalása mellett leírja a várat és vázlatos alaprajzát is közli.

4 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (66. ábra).

5 Galgóc falut először 1346-ban említik, mint a Rátót nembeli Porch fia Nagy Leusták részbirtokát. A nemzetségből származó családok közös birtoklásából később leggyakrabban a kazai Kakas család szerepel 1479-ig. A Kakasok birtokrésze 1485-től adomány útján az egri káptalané lesz, aki 1504-től a Járdánháziak részbirtokát is megvásárolja.

6 A várat okleveles forrás nem említi. Az egyetlen korabeli elbeszélő forrás Bonfinitől származik, aki szerint Galgóc (és Vadna) várát Komorovski és Valgata huszita vezérek építették 1457-1458-ban. 1458-ban Rozgonyi Sebestyén, Mátyás király parancsára ostrommal mindkét várat elfoglalta.

7 A vár létesítésének és fennállásának meghatározása csak egy jövőbeli régészeti kutatástól várható. 1 BONFINI A, 1959.102.; HELTAI G, 1981. 282-283. 2 BRUJMANN S., 1843. 771-772.; FÉNYES E., 1851. II. 34.; PESTY F., 1988. 271.; KANDRA K., 1871. okt. 19.; CSÁNKI D„ 1890. 164.; BOROVSZKY S., 1909. 70.; SZENDREI J., 1927. 266.; ERDEY GY. - HUBAY J. - VIGYÁZÓ J., 1932. 218.; GENTHON I., 1961. 243.; DÉNES GY., 1975. 392.; VK. I. (1975.) 180. 3 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 120. - Később erre utal Kiss Gábor is. Vö.: KISS G., 1984.120. 4 DOBOSY L., 1975. 32. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 35. sz. 7. 5 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.40,123. 6 CSÁNKI D., 1890. 185.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 120-121.; ENGELP., 2002. passim 7 BONFINI A., 1959. 102. - Mivel Vadna erődítménye esetében az ostromot okleveles forrás is említi, nem vonható kétségbe, hogy Bonfini valós történeti eseményt írt le. Galgóc esetében a vár ostromát egyes feldolgozások (BOROVSZKY S., 1909. 70-71.; KISS G., 1984. 120.) 1459-re teszik, ebben az évben azonban a Sajó völgyében nem volt királyi hadjárat. Tóth- Szabó Pál szerint Vadna ostroma után közvetlenül Galgócra került sor. Vö.: TÓTHSZABÓP., 1917. 306-307.