Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

szerű körítőfalként említik.

2 Első részletes leírására és felmérésének közzétételére 1992-ben a Borsod megyei vártopográfiában került sor (64. ábra)} A megyei képes műemlékjegyzékben Kárpát László foglalkozott az erődfallal. Feltételezte, hogy a cinterem falából átalakított csekély vastagságú védőfal a 17. század közepénél korábban, a 16. vagy a 17. században épülhetett, az ekkor gyakori török portyák ellen. Ebben az időszakban történt a görög katolikus „rutének" bevándorlása a faluba.

4 Legutóbb Tolnai Gergely ismertette, aki létesítését a 16. századra valószínűsítette.

5 Rakaca a 16. sz. közepéig a tornai váruradalom tartozékát képezte. Ettől kezdve azonban előbb a Rakacai-, majd több más nemes család osztozott a településen.

6 A jelenleg fennálló, 1921-ben épült templomát megelőző templom 18. sz. elejére helyezett építésének idejére eltérő időpontok szerepelnek a történeti irodalomban.

7 A templomot kerítő falra írott adatokkal nem rendelkezünk, annak akár barokk kori kialakítása sem zárható ki. A fal pontosabb keltezése további helyszíni és levéltári kutatásoktól várható. 1 E helyi hagyomány Kisfalusi János, volt rakacai paróchus szíves közlése. 2 PESTY F., 1988.262-263. 3 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 39^10,123. 4 KÁRPÁTI L., 1992. 24. 5

TOLNAIG., 2001. 88. 6 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 115.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 802.; ENGELP., 2002. passim 7 Kárpáti László 1714-re, a helyi hagyomány 172l-re, Klein Gáspár pedig 1723-ra helyezte a templom építését (a hivatkozásokat lásd az előző jegyzetekben) 66. RÉVLEÁNYVÁR - VÁRDOMB Révleányvár község D-i végéből D-i irányba egy földút vezet az innen kb. 1 km-re lévő Tisza partjára. Az úttól K-re 300 méterre emelkedik ki a sík környezetből a Várdomb. Relatív magassága 11 m, hossza 200 m, legnagyobb szélessége pedig 40 m. Oldala körös-körül meredek, lapos tetejét jól körülhatárolható perem veszi körbe. Legmagasabb része a D-i végében van, É-felé kissé lejt. Északi végén feljáró bevágása szakítja meg a peremet, melynek két oldalán egy-egy kis kiemelkedés van. E feljáró mesterséges árokból vezet fel, amely a domb összekeskenyedö É-i végét zárja le. Az árok külső oldalán 2 m magas sánc húzódik, de ez nem zárja le egészen a dombot, mert ÉNy-i vége elkanyarodik az ároktól. A domb É-i felében, a Ny-i szélén lakóház áll, körülötte gazdasági udvarral. A domb újkori használata miatt lehetséges, hogy az É-i feljáró és a sánc Ny-i irányú elkanyarodása nem a vár korából származik. Az egész Várdombot jól áttekinthető füves tisztás, oldalát ritkás erdő fedi. A várról az irodalomban elsőnek Fényes Elek emlékezik meg, aki szerint a vár a husziták ellen épült és nevét Várdai László jegyeséről Pálóczi Agatharól kapta.

1 Később a Borovszky-féle megyei monográfiában találunk bővebb adatokat a várról miszerint a település „nevét földvárától nyerte; a Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai ugyanis, itt a tiszai átkelést biztosítani akarván, 1440-ben castellumot emeltek, melyet Várdai László jegyese, Palóczi Agatha tiszteletére Szűzvárnak neveztek. Később Leányvár lett a neve. Erős körfalak vették körül, melyet Lipót császár 1700-ban leromboltatott." Az idézett adatok forrását nem ismerjük,

2 ennek ellenére Borovszky adatait a későbbi monográfiák is átveszik.

3 A Bodrogköz településtörténetét kutatva részletesebben először Valter Ilona foglalkozott a településsel, de a vára vonatkozóan hiteles adatot nem közölt, csak arra utalt, hogy a Várdomb területéről 11-13. századi cseréptöredékek kerültek elő.

4 A vár szerepel az alföldi vártopográfiában is.

5 1975-ben Balassa Iván két mondát ismertet a várról.

6 A Várdombtól DK-re kb. 1 km-re a középkori, 1278-1459 között többször is említett Őszöd nevű település nagy kiterjedésű nyomai láthatók egy alacsony homokdombon.

7 A Várdomb mellett 3 m mélyen régi vaspatkókat és egy lengyel pénzt találtak 1972 körül.

8 Az erődítmény első részletes leírására és 1986. évi felmérésének közzétételére 2004-ben került sor (65. ábra).

9 A várra utaló első közvetett adatunk magából a ma is létező falu nevéből származik, amit 1364-ben említenek először Láca falu határjárásában „possessionis Leanwar" néven. A birtok 1387-ben a Várdaiaké, akik a Tisza itteni átkelőjénél vámot szedtek. Az itt átvezető út ugyanis jelentősen lerövidítette