Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

felrobbant a várban tárolt lőpor, de Orlay András saját költségén helyreállította a károkat. A jelentős részben fa-földszerkezetű vár folyamatos karbantartást igényelt, ami a korabeü híradásokban, jelentésekben állandóan napirenden volt. Orlay Miklóst, mivel érintett volt a Wesselényiféle összeesküvésben, így birtokaitól - köztük Putnoktól is - megfosztották, és a várat 1670-ben a császári csapatok elfoglalták és tartották megszállva. A számos ostromot megért vár fennállása alatt mintegy két tucat alkalommal cserélt gazdát, komolyabb seregeknek nem tudott ellenállni, és talán ennek tudható be az is, hogy a törökök - bár többször felégették - nem foglalták el tartósan, és nem rendezkedtek be falai között. A leginkább az 1684. évi ostromban megrongálódott vár 1713-ig tölt be katonai feladatot. Az Orlay család magyarországi lefoglalt birtokainak - köztük Putnoknak - részbeni átruházásáról Orlay Borbála és férje Serényi András javára 1687-1688-ban döntött a Magyar Kamara, a birtokba azonban csak 1697-ben nyertek ténylegesen bevezetést. Ettől kezdve Putnok egészen a 20. század közepéig a Serényiek birtoka maradt. A vár II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején kapott utoljára katonai szerepet, amikor 1705-ben meghódolt a kurucoknak; 1706-ban maga Rákóczi is megfordult Putnokon. A vár a 18. században is még fennállt, mivel a Serényiek birtokaik uradalmi központjaként használták. Bél Mátyás 1749-ben szemléletes leírást közöl a Serényeik által helyreállított volt végvárról. Megemlíti erős magas és vastag falait, K-i és Ny-i árkait; a Nyi részén az őrség helyét és a még fennálló erődítményeket, a vár E-i és D-i részén viszont istállókat gazdasági- és katonai szállásépületeket talált.

12 1 BALOGHB., 1894. passim; DOBOSY L., 1975. 28-30; DOBOSYL., 1993. 7; SZABÓ JÁNOS GY., 1983a. 138-146; SZABÓ JÁNOS GY., 1983b. 42^3; HAVASSY P., 2001. 296.; CSORBA CS., 2002. 238239. 2 Putnok monográfiája. Szerk. Bodnár Mónika. Putnok, 2001. [2002.] 3 A felmérési rajzra már IIa Bálint is felhívta a figyelmet monográfiájában: ILAB., 1944-1976. m. 237. 6. j. (A felmérési rajz eredeti lelőhelye: MOL E 148 Neo-regesta acta (= NRA) Fasc. 1094, Nr. 42.) 4 FELD L, 2002b. passim 5 SÁRKÖZY S., 2006. 253-268. 6 Dl. 90093; BODNÁRT., 2001a. 123. 7 Dl. 90090; BODNÁRT., 2001a. 123. 8 RML. 236-237; BODNÁR T., 2001b. 128-129. 9 MOL A 57 2. 231-232: „...una cum curia nobilitari in possessione Puthnok..." 10 BALOGHB., 1894, 33, 56-57; BODNÁR T., 2001b. 129. 11 BALOGHB., 1894, 33-34, 57-58; BODNÁR T., 2001b. 129-131. 12 A vár 16-18. századi részletes történetét lásd: SÁRKÖZY S., 2006.255-260. 65. RAKACA- GÖR. KAT. TEMPLOM ERŐDFALA Rakaca község K-i széle felett emelkedik a Templomhegy, rajta a görög-katolikus templom, melyet kilencoldalú, egyenesekkel határolt, lőréses fal vesz körül. A mai templomot 1921-ben építették. Ezt egy 1721-ben épült kőtemplom, korábban pedig egy a 15. századi fatemplom előzte meg, melynek festett képe a parókián látható.

1 A Templom-hegy körben meredek oldalú, de a Di folytatása lapos, vízszintes dombtetőt képez. Erről az oldalról is csak a kerítöfal védi a területet, esetleges korábbi várra utaló ároknak, vagy sáncnak nyoma sincs. A fal eredetileg egyszerű, a templomot kerítő falként épülhetett, erre utal csekély, mindössze 65-70 cm vastagsága is. A falon összesen húsz lőrést találunk, melyek kifelé összeszűkülnek. Belső szélességük 60-70 cm, külső szélességük mindössze 12-15 cm, belső magasságuk 50-60 cm. A fal egy hosszúkás területet vesz körbe, melynek hossza 42, szélessége 35 m. Középen a templom helyezkedik el. A fal két végén egy-egy bejárat van, ezeket bizonyára utólag nyithatták meg. Az eredeti bejáratok oldalt voltak. Közülük az É-i oldalon lévő ma is megtalálható, két oldalán egy-egy ferde irányú lőréssel. A D-i oldalon lévő kaput már befalazták, egykori helyét a még ma is látható ferde irányú lőrés árulja el. Az eredeti belső járószint alacsonyabban lehetett, mert az É-i, eredeti bejárat ma öt lépcsőfokkal visz fel a jelenlegi belső járószintre. Az egykori belső terület emelését a lőrések helyzete is elárulja, feltehetően a mai templom építésekor töltötték fel a területet kb. 1 méterrel. A falat 1989-ben renoválták. Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtésében egy