Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

homlokzat D-i részén ugyancsak Andárssy-címeres, kosáríves barokk bejárati ajtó, mellette D-en, továbbá a kiugró épületrész É-i falában keskeny lőrések. A főpárkány alatt az épületen körben rekonstruált ún. futókutya-diszítés található a vakolaton. A két pinceteret egyszerű, a földszinti tereket általában fiókos dongaboltozatok fedik, az emeleten a Ki és a D-i terek, továbbá a kerek torony síkfedésűek. A földszinten a DK-i bejárati térből közelíthető meg a boltozott pincegádor, felette egy egykori emeleti feljáró maradványa. A mai lépcsőház az épülettömb Ny-i, középső részét foglalja el. Az épülettel átfogó igénnyel először G. Krámer Márta foglalkozott az általa 1962-1963-ban végzett faikutatás eredményeit közzétéve.

1 Tárgyalta H. Takács Mariann kastélykönyve is,

2 az első helyreállítás dokumentációs anyagát azonban csak 1999-ben dolgozta fel Feld István,

3 aki ez utóbbi munka eredményeit 2000-ben megjelent könyvében is hasznosította.

4 Itt még nem tartotta kizárhatónak G. Krámer feltevését az ÉNy-i épületrész késő-középkori, de legalábbis 1567 előtti eredetéről, de a Simon Zoltánnal együtt 2000 áprilisában itt folytatott szondázó ásatása és falkutatása ezt a feltevést nem erősítette meg (59. ábra).

5 A Bogát-Radvány nemzetségből származó Monakiak az Árpád-kor végétől birtokolták névadó településüket, tagjaik főleg a 14. században játszottak jelentősebb politikai szerepet. Bár a családra vonatkozó 15-16. századi írott forrásanyag teljes feldolgozása még nem történt meg, tudjuk, hogy ekkor számos Monaki élt a faluban, így Monaki Mihály, kinek kastélyát 1567-ben foglalta el Hasszán temesvári pasa. Monaki János 1595-ben füleki kapitány volt, Miklós - hosszú ideig a Rákócziak ónodi kapitánya pedig 1625-ben bárói címet is kapott. Tőle birtokai leányágon a Thököly- illetve az Andrássy-családhoz jutottak. Lánya, Anna - Andrássy Mátyás felesége 1652-ben említett monoki háza nem azonosítható egyértelműen a mai épülettel, de az később Thököly Zsigmondé, majd Nyáry Zsigmondé volt. 1730 után már csak az Andrássyak birtokolták, majd a Széchenyiek lakták 1945-ig. Inventáriumait ismerjük 1673ból, 1685-ből és 1689-ből, de ezek elemzésére és a régészeti kutatás eredményeivel való összevetésükre még nem került sor. Első helyreállítása után irodaként szolgált, majd 1989 után magánkézbe került.

6 Az eddigi kutatások során nem sikerült igazolni, hogy a mai kastély helyén már a középkorban is nemesi lakóépület állt volna, de nem bizonyult korainak az álló épület egyetlen részlete sem. Az első kastélyépület a kevés régészeti lelet és reneszánsz műrészlet alapján a 16. század utolsó harmadában épülhetett. A közel szabályos négyzet alaprajzú, szimmetrikus elrendezésű, kéttraktusos középső tömbnek már kezdettől fogva szerves része volt az ÉNy-i kerek torony, s ugyanígy egy téglalap alaprajzú, ugyancsak toronyként kiugró építmény a vele átellenes, DK-i sarkon. Eredetileg csak a D-i pincerész épülhetett meg. Felette a mai földszinten 18. század előtt végig csak egy alacsony, lakásra nem alkalmas alagsor helyezkedett el, ahol az egyes terek szintje eltért egymástól. Az emeleti lakóterek - köztük az ikerablakokkal megvilágított északi nagyterem - padlószintje ekkor több mint 1 méterrel a mai alatt húzódott. A külső falak azonban jóval magasabbra emelkednek, mint a korai síkfödém ismert síkja, s ami egy ma már hiányzó egykori pártázatos lezárásra utal. A legkorábbi épület nyílásrendszere már csak részben volt meghatározható. DK-en tégla-vakolat architektúra nyomait, másutt kőkeretek fészkeit lehetett feltárni. Mindez nem igazol egy szimmetriára törekvő homlokzati ablakrendszert. Az ikerablakos nagyterem Ny-i kőkeretes ajtaja már másodlagos helyen maradt fenn. A 17. század közelebbről nem ismert szakaszában épülhetett meg a kastély DNy-i sarokrésze. Ekkor utólag alápincézték a kerek toronyhoz kapcsolódó teret és boltozat épült itt a földszinten is. Erre az időre tehető a homlokzat futókutyás sgrafittódísze, melyhez hasonló technikájú díszítéssel kell számolni az ekkor részben átalakított, ácstokos szerkezetű ablakok egy részénél is. A kastély gyökeres átépítését azután 1740 körül végeztették el az Andrássyak. Ennek során lakószobákat alakítottak ki a földszinten is, ami az emeleti padlószint és mennyezet megemelését, továbbá új nyílásrendszer kialakítását tette szükségessé. Ekkor készülhetett a mai lépcsőház, a boltozatok többsége s néhány új válaszfal, végül megépült a DK-i portikusz és a jelenlegi tetőszerkezet.

7 Az épület esetleges 16-17. századi védelmi berendezéseiről - leszámítva a DK-i rész három, kívülbelül tölcséres földszinti lőrését - nincsenek közelebbi ismereteink. A ma álló külső falak és az azokhoz kapcsolódó Ny-i toronyépítmény régészeti kutatására