Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

még nem került sor, mivel azonban a 17. századi inventáriumok nem emlékeznek meg róluk, valószí- 5 FELD L, 2003a. 178-180. - Ez az ásatási alaprajzzal és homloknűsíthető 18-19. Századi eredetük.

8 zat

* felméréssel kísért jelentés mindeddig az egyetlen közlemény a kutatás eredményeiről. Lásd továbbá: Feld István-Simon Zoltán: A monoki „kiskastély" régészeti kutatása. 2000. április. Kutatási dokumentáció. KÖH Tervtár. 1 G. KRAMER M., 1966. 93-102. 6 Az eddig feltárt írott forrásokra: FELD I., 1999. 404-406., az 2

H. TAKÁCS M., 1970. 93-94, 217. inventáriumok kivonatos közlésével, továbbá: G. KRÁMER M., 3 FELD I., 1999. 403-^16. 1966. 93-102.; FELD L, 2000. 61-62. 4 FELD I., 2000. 59-63, 54-69. 7 FELD L, 2003a. 178,180. 8 Lásd erre: CSORBA CS., 1980. 67. 61. ÓNI A település ÉK-i részén, közvetlenül a Sajó partján emelkednek a szabályos négyzet alaprajzú, sarkain olaszbástyákkal ellátott, 1985 és 1991 között részlegesen feltárt és helyreállított, majd az utóbbi években ismét ásatásokkal kutatott, mintegy 66x60 méteres kiterjedésű erősség jelentékeny romjai (11. kép). A viszonylag kisméretű bástyák és az azokat öszszekötő kortinafalak a kidőlt ÉK-i rész kivételével 48 méter magasságban állnak a külső szint felett. A helyreállított DK-i és a vele szemben átlósan elhelyezkedő, ugyancsak többszintes ÉNy-i bástyát osztófalak illetve boltozatok tagolják, a DNy-i és a részben már elpusztult ÉK-i bástya viszont nyitott. Úgy a sarokvédőművek, mint az összekötőfalak számos átalakítás nyomát mutatják s ez vonatkozik a gyakran több sorban elhelyezkedő (ágyú)lőréseikre is. A vár bejárata DK-en nyílik, a belső kapuépítmények csekély maradványait az ásatások hozták felszínre, hasonlóan a bástyás falöwel övezett négyzetes belső palotaépület átlagosan 1-2 m magas, részben már konzerválásra került falmaradványaihoz. Az első ásatási szakaszban a várterület DK-i negyedét tárták fel, ekkor a két, egymáshoz derékszögben kapcsolódó épületszárny közel tíz terének részleteit bonthatták ki, újabban megkezdődött az alápincézett harmadik, ÉNy-i szárny feltárása is. Ez erődítmény DNy-i és részben DK-i részét mesterséges feltöltés foglalja el, melyet néhol belső kőfalas támrendszer erősít. A vár körül széles árok húzódik. A települést egykor körülvevő palánknak vagy sáncnak nincs nyoma a felszínen, de a várból két helyen is kiindul ennek rövid maradványa. Az erődítményre vonatkozó gazdag írásos forrásanyagot a 19. sz. helytörténeti irodalma részben már feldolgozta,

1 majd 1927-ben Soós Elemér - ma már inkább csak mdománytörténeti értékű - önálló kötetet is szentelt a várnak.

2 Az újabb irodalomból kiemelkedik Détshy Mihály tanulmánya az erősség korai történetéről,

3 első részletes kutatás- és eseménytörténetét Borsod megye vártopográfiája tartalmazza, részletes irodalomjegyzékkel.

4 A régészeti kutatás első szakaszát irányító Révész László 1992-ben foglalta össze röviden munkája eredményeit (60. ábra),

5 majd Tomka Gábor átfogó igényű feldolgozást tett }-VÁR • közzé a település 2000. évben kiadott monográfiakötetében.

6 Ugyancsak ő tett közzé rövid jelentéseket az általa vezetett 2003. és 2005. évi újabb feltárásokról.

7 Az okleveles anyagból megállapítható, hogy az Árpád-kori eredetű települést 1356-ban kapta meg a jelentős bárói karriert befutott Cudar Péter és hat fivére.

8 Nem kizárt, hogy itt már korábban is létezett földesúri lakóhely, Péter bán mindenesetre többször is keltezett Ónodon, ahol a kutatás „egyszerű kúriát" tételez fel lakóhelyeként.

9 1394-1395-ben halt meg, de a később egymással viszálykodó fiai és rokonai állítása szerint ő kezdte meg - a csak 1413-ban pótolt királyi engedély nélkül - a vár építését. A vitát lezáró 1416. évi ítéletlevélből megtudjuk, hogy a vár az ónodi plébániatemplom „körül" (per circuitum ecclesie parochalis in Olnod) épült, s egy nagy toronyot emeltek a vár közepén, a templom felett.

10 A magát az itteni rezidenciájáról ónodinak nevező Cudar-család 1470ben halt ki. Birtokosai ezután sűrűn váltották egymást, s talán ennek tudható be, hogy 1510-ben igen elhanyagolt állapotban lehetett.

11