Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

A hegy K-i részében még egy elkülönülő, „belső várat" is találunk. Sánc veszi terjesen körbe, Ny-i oldalán egy kapunyílással. A meglepő az, hogy a belsővár nem a hegy legmagasabb, Ny-i részén van, hanem a 10 méterrel alacsonyabb K-i oldalon. A két részt a sáncon kívül, annak Ny-i rövid szakaszán még egy mély árok is elválasztja. A felsővár belső területe lapos, a Ny-i sánc mellett egy 2-3 m mély, mesterséges gödör van. Az egész hegyet sűrű erdő borítja, csak a felsővár belső területe füves tisztás. A DK-i oldal teraszai a sűrű bozót miatt csak részben járhatók be. Valószínű azonban, hogy felhagyott szántóföldek nyomai lehetnek, és nem tartoznak a várhoz. Az Ingvár név először 1435-ben egy puszta (praedium) neveként bukkan fel először, de még 1851ben is Monokhoz tartozó pusztaként szerepel.

1 Ingvar birtokával kapcsolatos adatok a későbbi irodalomban 60. MONOK A falu belső területének Ny-i részén, a tőle D-re eső klasszicista plébániatemplomnak is helyet adó, ÉK felé meredeken letörő kiemelkedés É-i részén található kisméretű kastélyépület jelenlegi formája az utóbbi évek helyreállításának köszönhető. Ezt 2000-ben korlátozott régészeti feltárás előzte meg, ahogy falkutatás történt első, az 1960-as években végzett helyreállítása előkészítéseként is. Az - ÉNy-on egy kerek toronnyal rendelkező kerítésfalakkal és az azokhoz támaszkodó gazdasági épületekkel övezett 140x90 m-es udvar sarkában álló, csak ÉNy-on alápincézett, egyemeletes, mintegy 22x16 m-es zárt, magas sátortetős épülettömb Ny-i sarkán egy kerek toronyépítmény található, míg ÉK-i is szerepelnek, így Soós Elemérnél is, aki szerint az Ingvárat már 1393-ban említik, de az adat forrását nem közli.

2 Ismereteink szerint az Yngvar hegy első alkalommal egy 1508. évi oklevélben szerepel,

3 de a terület földrajzi nevei között később, így 1696-ban is megtalálható.

4 1897-ben Dongó Gyárfás Géza a várat Zemplén megye erősségei között szerepelteti,

5 a későbbi említések azonban szinte kizárólag forráshivatkozások nélküli, illetve fölöttébb kétséges adatokat közöltek a várról.

6 A várral a helyszínen Skerletz Iván foglalkozott első ízben, 1979 őszén. A két részből álló várat vázlatosan felmérte és sáncait is leírta. A felső vár Ny-i sánca mellett 2-3 m mély mesterséges gödröt állapított meg, a DK-i oldalon pedig a sáncon kívül több teraszt figyelt meg.

7 Az erődítmény első részletes leírására és felmérésének közzétételére 2004-ben került sor (58. ábra)} 2007-ben az Ingvár védetté nyilvánításával kapcsolatos bejáráskor megállapították, hogy a hegy platóját teljesen körbeveszi a sánc, ezért a vár felmérése kiegészítésre szorul.

9 Régészeti lelet hiányában az Ingvár korát nem lehet meghatározni. A felszíni jelenségek alapján egyaránt lehet őskori és középkori is. Az is bizonytalan, hogy a felső vár egykorú-e az alsó sánccal. 1 FÉNYES E., 1851. ÍV. 128.; CSÁNKID., 1890. 365,371. 2

PASZLAVSZKYS., 1897. 233.; SoósE., 1917.13. 3 Dl. 75973 4

SCHRAMF., 1973.150. 3 DONGÓ-GYÁRFÁS G., 1897. 259. 6 BARNA J. - DARVAS L., 1931. 13.; BARNA J., 1931. 80.; ANGYAL B., 1955. 9, 74, 85.; ZSUFFA T., 1961. 506. - Az adatok részletes felsorolását lásd: NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 205. alatt. 7 Skerletz Iván 1980. augusztus 10.-i levele Nováki Gyulához. 8 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 203-207. 9 Jankovich-Bésán Dénes, Nagy Levente, Nováki Gyula és Szepessy Zsolt monoki polgármester terepbejárása 2007. június 14-én. KlSKASTÉLY homlokzata D-i részéből egy négyzetes épületrész nyúlik ki. DK-i homlokzata közepén kétszintes, árkádos portikusz, timpanonjában az 1780-i használt Andrássy-címerrel. Úgy a DNy-i, mint a DK-i homlokzaton tagozat nélküli, nem mindig szabályos elrendezésű ablakokat találunk, az utóbbi K-i, földszinti részén emellett még egy kisméretű, elszedett kőkeretezésű, befalazott ablaknyílás. Ugyancsak részben egyszerű kőkeretes ablakokkal rendelkezik a kerek saroktorony. A hasonló kialakítású, de földszintjén rézsűs falazatú ÉNy-i illetve ÉK-i homlokzat egymáshoz kapcsolódó részén a két, ma is működő ablaksor között összesen három, elfalazott reneszánsz ikerablak egyszerű kíma-tagozatos kőkerete. Az ÉK-i