Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

néven egy zálogos levélben. Ugyanezt a kaput 1675ben, majd 1686-ban is említik; ez utóbbi alkalommal hajdúk törnek be rajta keresztül a városba. 1685-ben ugyanezt a kaput egy újabb zálogos levél már „Csabai kapunak" említi,

7 ami a mai utcanévvel azonos. Amikor Miskolcon katonaságot szállásoltak el a kapuk őrhelyként is szolgáltak, melyre 1678-ból van adatunk. 1674-ben pedig a város török uraihoz fordult, hogy a sok kóborló, fosztogató katonától védelmet nyerjen. Erre Ali egri pasa adott ki menlevelet a miskolciaknak, melyben megparancsolta, hogy minden ide érkező idegennek a város kapuja előtt kell megszállnia, és csak kísérővel mehetnek be a városba.

8 1685-ben elrendeli a város tanácsa, hogy a város kapuira a kapusok szorgalmasan vigyázzanak s egyetlen szekér se jusson be a bíró tudta nélkül.

9 Két miskolci kapu - a Fábián- és a Meggyesafjaikapu - nem az országúton, hanem a város belső utcáinak végében állt és a külsőségek felé vezetett. A Fábián-kapu 1696-ban szerepel egy birtokügyben, a „Meggyesaljai utca kapuja" pedig 1624-ben, egy adomány levélben olvasható.

10 A várost érintő úthálózat átalakulásával pedig K-i irányba, Zsolca felé is kapu épült ki, amelynek első, egyben egyetlen említése 1742-ből származik.

11 A várost körbevevő egyszerű védművet először 1659-ben említik, amikor egy birtokos tiltakozik a vármegyénél azért, mert a várostól északra, a „város kerítésén kívül" lévő irtványföldjén a város lakosai átjárnak. A vármegyei jegyzőkönyv egy 1676. évi bejegyzése „a város falain avagy árkán" kifejezést használja, melyből azt is megtudjuk, hogy a kerítés ásott árokkal együtt épült. 1688-ban is említik a város falait. Az árkot egy 1690. évi feljegyzés szerint ekkor valószínűleg megújították. Miskolc első 1702-ből származó telekkönyve, a Kötelkönyv - a város nyugati - a Hunyadi utca végén lévő zsellérházakat még „belől az váras kapuján (vagy árkán)" jelöli meg.

12 1703. július 2-án pedig a város jegyzőkönyvében az alábbi bejegyzés található: „Ezen esztendőben keríttetett be a város tövissel a kuruczságnak újabb feltámadásának alkalmatosságával." A munka húsz napig tartott. A kurucok azonban 1703 őszén elfoglalták Miskolcot. 1706. szeptember 21-én Rabutin császári generális az egész várost felégette és a kerítés is elpusztult. A várost csak 1711-ben kerítették be újból, amikor egy császári csapattest állandóan a városban tartózkodott. A város árkának megújításáról utoljára 1734-ből és 1739-ből találunk rendelkezést a városi jegyzőkönyvekben.

13 Legkésőbb pedig egy 1782. évi okiratban szerepel a város sánca.

14 A városi erődítmény részének tekinthető, noha jelenlegi ismereteink szerint szervesen nem épül vele egyben az a palánk, amely az avasi református templomot övezte. Az avasi református egyház történetével kapcsolatban a 16. század közepéről ismert egy adat, amely szerint „a fennforgó zűrzavaros állapotokra nézve bekeríttetik palánkkal az avasi templom."

15 A templom 1554. évi pusztulását követőn, 1557-ben épült fel a domb meredek szélén a támpillérekkel erősített tömzsi harangtorony a templomtól ÉNy-ra,

16 ennek azonban kifejezetten védelmi szerepe nem igazolható. Minden bizonnyal e templom körüli palánk megújításáról rendelkeztek a városi jegyzőkönyv 1597. július 1-i bejegyzése szerint.

17 Miskolc városa tehát, ha talán nem is folyamatosan, de 1562 és 1742 között a megerősített mezővárosok sorába tartozott. A fennmaradt adatokból azonban jelenleg nem állapítható meg az, hogy a kapukkal együtt készült-e el a várost övező palánk és árok, vagy ez utóbbiak csak jóval később épültek ki (52. ábra). 1 SZENDREI J., 1886-1911. ILT. 226. (142. sz.); BOROVSZKY S., 1909.169. 2 NYIRY D., 1926. 3-6. 3 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 33, 37-38, 121.; GYULAI É., 1998. 98-103. 4 A korább összefoglalásban tévesen 1526. év szerepel. Vö.: NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 38. 5 SZENDREI J., 1886-1911. LH. 226. (142. sz.) 6

NYLRYD., 1926. 3.; GYULAIÉ., 1998. 98-99. 7

NYIRYD., 1926. 3.; GYULAIÉ., 1998. 99. 8 GYULAIÉ., 1998.102. 9 SZENDREI J., 1886-1911. El. 536.; BOROVSZKY S., 1909.169. 10 GYULAIÉ., 1998.102. 11 NYIRY D., 1926.3 12 BOROVSZKY S., 1909.169.; GYULAIÉ., 1998.103. 13 BOROVSZKY S., 1909. 169.;NYIRYD., 1926.4. 14

NYLRYD., 1926. 5. 15 DOBROSSYL, 1978-1979. 45. 16 MARJALAKI KISS L., 1927. 102.; HORVÁTH B. - MARJALAKI KISS L. - VALENTLNY K., 1962. 184.; GYULAI É. - TÓTH P., 1993. 37-38. "NOVOTNYGY., 1982. 31. 54. MlSKOLC-BÜKKSZENTLÁSZLÓ — NAGYSÁNC A Nagysánc Miskolctól DNy-ra, 2,5 km-re, Bükkszentlászló (korábban Óhuta) DK-i vége felett emelkedik. Önálló hegyet képez, igen meredek oldalakkal, amely csak ÉNy felől közelíthető meg egy alacsonyabban fekvő nyeregről. A nagyjából háromszög alakú hegytetőt középen egy hatalmas, természetes töbör osztja ketté. A hegytető pereme jól követhető. Eredetileg sánc vette teljes körbe, de az in-