Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Laposhalmot mint „perjés égett föld, hajdan faluhely"-et említik.

4 Kandra Kabos 1876-bar egyéb lele tek között sorol fel „két töredék csiszolt kő-eszköz"-t, amelyek a Laposhalomról származnak és Nyilas Alajos birtokában vannak.

5 Hosszú idő elteltével Kalicz Nándor járt a helyszínen és rövid leírást adott róla. Megállapította, hogy árokkal körülvett vár volt és a felszínen található cserepek alapján a hatvani kultúrába tartozik.

6 1979-ben a védettségre javasolt területek között szerepeltetik.

7 Legutóbb 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze az erődítmény adatait, amikor felmérését is közzétették (51. ábra)} A felszínen található őskori kerámialeletek alapján az erődítmény a kora bronzkorba, a hatvani kultúra időszakába sorolható. 1 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.16. 2 B.-A.-Z. M. Lt. T. 139-1. sz. térkép 3 LUKÁCS I., 1847. 88-89. 4 PESTY F., 1988.197. 5 KANDRAK., 1876. 50. 6

KALiczN., 1968.117,134. 7 HELLEBRANDT M., 1978-1979.19. 8 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.16,107. 53. MISKOLC - VÁROSERŐDÍTÉS Miskolc városát egykor körbevevő városerődítményre napjainkra már csak az utcanevekben megmaradt „kapuk" utalnak. A település utcahálózatának pedig csak egy rövid szakasza, egy „görbe íve" emlékeztet az egykori várospalánkra és árokra annak egykori ÉK-i szakaszán. A városerődítés anyagára nézve minden bizonnyal fa-földszerkezetű építmény lehetett. A város körüli egykori palánkot és kapukat elsőként 1890-ben Szendrei János említi Miskolc város történetét tárgyaló munkájában, majd 1909-ben Borovszky Samu is szerepeltette.

1 A témát részletesen Nyiry Dániel dolgozta fel 1926-ban, amelyhez az egykori palánk térképvázlatát is mellékelte. Nyiry dolgozatában a városi jegyzőkönyvek bejegyzéseinek felhasználásával rekonstruálta az egykori palánk és árok nyomvonalát, sőt tanulmánya írásakor egy rövid szakaszon még mintegy másfél méteres árokmaradványt is tudott azonosítani a mai Meggyesalja utca és az Avas-hegy között.

2 A Nyiry-féle adatokat használta fel a városerődítménnyel is foglalkozó megyei vártopográfia 1992-ben, Legutóbb pedig Gyulai Éva foglalta össze - számos új adattal pontosítva a város kapuinak és erődítményeinek történetét a legújabb városmonográfiában.

3 Az első feljegyzés, amelyben a város kapuiról említést tesz, 1562-ből

4 származik, amikor egy adásvételben említenek két irtásföldet a Boldogasszonykapun kívül a Besenyőre vezető útnál és egy gyümölcsöst a Diósgyőri-kapun kívül.

5 Az É-ra vezető Boldogasszony kaput 1657-ben és 1670-ben már Szentpéteri-kapunak hívják; Ny-ra, az uradalom központja (Diósgyőr) felé vezető kapu pedig 1679ben már egyszerűbben Győri-kapuként szerepel.

6 Ez utóbbi két elnevezés ma is élő utcanév Miskolcon. A város harmadik, D-i irányú kapuja a Csaba felőli kapu 1618-ban bukkan fel „Mindszenti-kapu"